Hiába érkezett februárban személyi jövedelemadó-visszatérítés, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj formájában mintegy 1000 milliárd forint a családokhoz, a pénzt nemzetgazdasági szinten a jelek szerint az utolsó fillérig elvihették a kiadások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ugyanis a háztartások értékpapírszámláin mindössze 606 milliárd forintnyi friss megtakarítás keletkezett az első félévben szemben a tavalyi 652 milliárddal. Pedig a megnövekedett inflációs környezetben sokan keresik a lehetőségeket, mibe tegyék a megtakarításukat annak érdekében, hogy az megőrizze az értékét. 

Az idén az értékpapírszámlákon egyelőre nincs nyereség, a háztartások az első félévben csaknem 400 milliárd forintos veszteséget halmoztak fel részben a tőzsdék, részben az állampapírpiac esése miatt. A befektetett friss pénz és a veszteség eredőjeként június végén 16 139,4 milliárd forint volt a kisbefektetők értékpapírszámláin, ami egy évvel ezelőtthöz képest jó 9 százalékos növekedés, de elégedettségre nem adhat okot a jelenlegi inflációs környezetben. 

Az állam nem lehet elégedett

A háztartásoknál lévő állampapírok állománya az idén gyakorlatilag stagnált, az első félévben mindössze 87 milliárd forint volt a friss beáramlás, ami kevesebb, mint a teljes állomány 1 százaléka. Júniusban csaknem 100 milliárd forintot vont ki a lakosság az állampapírpiacról, amihez valószínűleg annak is köze van, hogy ebben a hónapban van a kamatfordulója a Magyar Állampapír Plusz (máp+) első sorozatának, amelybe 529 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. E papírokat június végén veszteség nélkül adhatták el a befektetők, hogy másba tegyék a pénzüket, ha keveslik az állam által nyújtott, a 2024/1-es sorozatra járó aktuálisan 5 százalékos kamatot. 

Az állampapírban gondolkozók számára az inflációt követő kötvény lehetett jó megoldás a máp+ helyett, bár a fix kamatozású, sokáig csak az intézmények által vásárolt kötvények is jóval többet fizetnek már, mint az egykor szuper jelzővel illetett lakossági papír. Az értékpapír-statisztika szerint azonban a visszaváltások csak egy része kerülhetett újfent valamilyen állampapírba, a befektetők inkább más megtakarítási formát választottak. 

Az idén a többi, vállalati és banki kötvény iránti kereslet is megélénkülhet, bár a vállalati kötvénypiachoz a lakosság csak korlátozottan fér hozzá, banki kötvényből pedig kicsi a választék. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) papírjait zárt körben jegyzik le, a kisbefektetők emiatt nehezen vásárolhatnak a kötvényekből, a hozzáférést az is nehezíti, hogy a névérték 100 ezer eurónál nem lehet kisebb, vagyis egyetlen hitelpapír ára körülbelül 40 millió forint, ha névértéken vásárolja meg a befektető. Banki kötvényből is szűkös a választék, az Erste Group azonban most kibocsátott egy kétéves futamidejűhitelpapírt, amely 11 százalékos kamatot fizet évente. A júniusi statisztikában azonban ennek az értékesítési eredményei még nem látszanak. 

Háztartások értékpapírjai (2022. június 30.)
ÉrtékpapírMilliárd forint
Állampapír10197,9
Egyéb kötvény89,3
Befektetési alap4765,7
Részvény1086,7
Ezen belül bankrészvény496,1
Összesen16139,4
Forrás: MNB

Az alapok nagyot mentek júniusban

Az állampapírpiacról kivont megtakarítás jelentős része befektetési alapokba kerülhetett. Az MNB adatai szerint a háztartások több mint 130 milliárd forintért vásároltak befektetési jegyeket júniusban. Már áprilisban és májusban is sok friss tőke került az alapokba, de június kiemelkedően jó hónapnak bizonyult. A lakosság értékpapírszámláin lévő magyarországi befektetési jegyek értéke ezzel 4 765,7 milliárd forintra emelkedett. Összességében véve azonban 2022 első felében több mint 85 milliárd forintot buktak a kisbefektetők az alapokon, június volt a legrosszabb hónap, akkor az árfolyamveszteség megközelítette a 63 milliárdot.

A lakosság abszolút kedvence az idén eddig a tőzsde, azon belül is az OTP-részvény. Banki részvényekbe hat hónap alatt 392 milliárd forintnyi friss tőke került, annak ellenére is ez a kisbefektetők kedvenc értékpapírja az idén, hogy a háztartások vesztesége fél év alatt már 270 milliárd forintnál járt. Az OTP pedig az idén sok kihívással kell szembe nézzen: leánycégei érintettek az orosz-ukrán háborúban, a kormányzati különadók, tranzakciós illeték szintén érinti a bankot, a hitelezési moratórium és a kamatstop hosszabbítása ugyancsak veszteséget eredményezhet, emellett a kamatemelések miatt a hitelpiac szűkülésére is számítani kell. A gazdasági válságok általában véve sem kedveznek az olyan ciklikus ágazatoknak, mint a bankszektor. 

Feleződött az árfolyam, de zsákolják a papírt

A tavaly ősszel még 19 ezer forint fölött forgó, az idén pedig már 8 ezer forint alatt is kapható OTP-részvényben ennek ellenére nagyon bízik a lakosság, amelynek egyéb monetáris intézményekben (praktikusan bankrészvényekben) lévő részvényállománya június végére megközelítette az 500 milliárd forintot, alig marad el az áprilisi 503 milliárdos történelmi csúcstól. Mindezt úgy, hogy fél év alatt az év eleji felénél is alacsonyabb szintre süllyedt az árfolyam.

A magyar nagybankról csütörtökön derülnek ki újabb friss információk, akkor teszi közzé a bank második negyedéves eredményeit. Az elemzők 44 milliárd forint körüli nyereséget várnak a pénzügyi csoporttól, ami alig a harmada a tavalyinak. Mintegy 92 milliárd forintot tehetnek ki a korrekciós tételek, amelyekből a legjelentősebb a különadó, csaknem 73 milliárd forint, de a moratórium és a kamatstop meghosszabbítása is csaknem 10 milliárd forintba kerülhet a banknak, Sberbank csődje ugyancsak elvihet 6 milliárd forintot az eredményből. 

Érdekesség, hogy a többi részvény nem mozgatta meg a kisbefektetőket, a nem pénzügyi vállalatok papírjaiból például 21,2 milliárd forint tőke távozott az idén. A háztartások teljes részvényállománya 1086,7 milliárd forint volt az első félév végén, ez is közel jár a historikus rekordhoz, amit áprilisban mértek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!