A Goldman Sachs friss becslése szerint idén mintegy 430 milliárd dollár értékben adnak majd el részvényeket az amerikai háztartások. Ez lehet a részvénypiacról a legnagyobb tőkekiáramlás a 2007-es hitelválság kirobbanása óta. Ennek ellenére a háztartások a Fed kimutatásai szerint még mindig a legnagyobb tulajdonosi csoportot jelentik az amerikai részvények tekintetében, a nyilvánosan kibocsátott részvények 36 százalékát birtokolják.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az amerikaiak egyértelműen kiábrándultak a részvényekből, csak valószínűleg nem a közvetlen részvénytulajdonlást tartják a legmegfelelőbb befektetési formának. Ráadásul a statisztika sem teljesen pontos, hiszen a Fed jelentése a háztartások kategóriát jórészt egy kiegyenlítő tényezőnek használja, ide sorol minden olyan értékpapírt, ami nincs hagyományos befektetési alapok (részesdésük 20 százalék és az elmúlt 10 évben meglehetősen stabil maradt ez az arány), a nyugdíjalapok (7 százalék), az állami nyugdíjalapok (8 százalék), külföldi befektetők (13 százalék), hedge fundok (3 százalék), tőzsdén jegyzett alapok (4 százalék) és egyéb befektetők (8 százalék) birtokában a zerohedge szerint.
A Goldman elemzése arra a következtetésre jut, hogy a háztartások részéről mért nettó eladások leginkább a nulla körüli kamatkörnyezet eredménye lehet. Sok megtakarító ugyanis az utóbbi években érte el a nyugdíjkorhatárt, s mivel felhalmozott tőkéjük után kamatjövedelem alig keletkezik, ezért vélhetően egyszerű likviditási okokból kényszerül részvényei eladására.
A nagymértékű tőkekiáramlást a részvénypiacról a Goldman szerint az elmúlt években a vállalati részvényvásárlások, saját részvény visszavásárlások tudták ellensúlyozni. Tavaly az amerikai cégek mintegy 500 milliárd dollárnyi összeget költöttek el ilyen célokra, s becslésük szerint idén is ehhez mérhető tőke, mintegy 450 milliárd dollárnyi tőke érkezik innen a részvénypiacra. A legnagyobb problémát az elemzés abban látja, hogy az árfolyamok úgy maradnak magasan, hogy keresleti oldalt a vállalati részvényvásárlások biztosítják. S amit a cégek ilyen célokra fordítanak, azt a beruházási célú pénzköltés kárára teszik. Ennek pedig hosszabb távon kedvezőtlen következményei lehetnek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!