A Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson a hivatalban lévő elnök nagy, 88,14 százalékos választási részvétel mellett 52,4 százalékos abszolút többséget szerzett. A párhuzamosan tartott parlamenti választáson 87,28 százalékos részvétel mellett Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 42,5 százalékát szerezte meg és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott "Népszövetségben" pedig a szavazatok 53,6 százalékát mondhatja magáénak, így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben.
Hétfőn délelőtt fél tízkor a líra 1,80 százalékkal állt erősebben a dollárral szemben, a dollárt 4,5871 lírán jegyezték. Az euróval szemben a török líra 2,13 százalékkal erősödött hétfőn, az euró jegyzése fél tízkor 5,3443 lírán állt. Az isztambuli tőzsdeindex kezdetben négy százalékkal erősödött hétfőn délelőtt, majd másfél százalékos nyereségre korrigált. Az index havi vesztesége nyolc, három havi vesztesége pedig 18 százalék.
Az év eleje óta a török líra a hétfői árfolyamon 21 százalékot veszített a dollárral és 17 százalékot az euróval szemben az előrehozott választások kimenetelével kapcsolatos nemzetközi piaci aggodalmak miatt. Erdogan elnök ugyanis jelezte, hogy a választás után a köztársasági elnök szorosabb befolyást gyakorol majd a jegybank monetáris politikája felett.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a líra árfolyamát a választásokat megelőzően gyengítő eladási nyomást a választási eredmény befolyásolására indított összehangolt pénzügyi támadásnak minősítette és egy választási gyűlésen tartott beszédében arra figyelmeztette a törökországi pénzügyi köröket, hogy "nagy árat fognak fizetni azért, ha részt vettek ebben a manipulációban". A választásokat megelőző árfolyamvesztés miatt a török jegybank az elmúlt hetekben két alkalommal is az irányadó kamat megemelésére kényszerült, amire a líra átmeneti erősödéssel reagált.
A török jegybank jellemzően nem nyúlt a nemzetközi piacon általában árfolyam-szabályozásra használt egyhetes repokamathoz, amit 8,00 százalékon tart, mivel Erdogan elnök gazdaságösztönző céllal viszonylag alacsonyan akarja tartani a vállalatok hitelezési költségeit.
Ehelyett a török bankok hitelellátásának, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek a fedezésére használt szabályozási eszközt, a "késői likviditási ablakok" (Late Liquidity Window) módosította, legutóbb június elején 125 bázisponttal 17,75 százalékra emelve. Az előző, májusi emelés 300 bázispontos volt.
Kép forrása: Shutterstock
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!