- A tőzsde hazai kézbe kerülése, a magyar kormány - egyelőre inkább szavakban megnyilvánuló - elkötelezettsége a hazai tőkepiac fejlesztése iránt mennyiben segítheti a külföldi tőkebefektetők megjelenését?

- Mindenképpen hasznos, ha a tőzsde ismét előtérbe kerül, még ha a kibocsátások jogi környezetén lehetne is mit fejleszteni. Amikor például külföldön egy vállalat menedzsmentje eldönti a tőzsdei bevezetést, akár két-három hónap alatt végre lehet hajtani egy sikeres részvénykibocsátást (ipo - elsődleges forgalomba hozatal).

Magyarországon ez jelenleg még hosszabb időt igényel. Meg kell írni a kibocsátási tájékoztatót, regisztrálni kell a céget, mint nyilvános társaságot a Cégbíróságon, és csak ezt követően indulhat az ipo. A nyilvánossá válás iratainak beadása és a kibocsátás között több mint négy hét is eltelhet, miközben alaposan megváltozhat a piaci helyzet. Sokat lendítene a tőkepiacon, ha sikerülne a folyamatot egy lépcsőssé tenni úgy, hogy magával a tőzsdei bevezetés aktusával válna nyilvánossá a társaság.

- Mit jelent Magyarország minapi felminősítése a befektetők szempontjából?

- Jó irányban tett lépés, de még csak egy folyamat kezdete. Nagyon sok befektető elbizonytalanodott 2010 után, ebben nemcsak magyar belső, hanem külső okok is szerepet játszottak. A válság nyomán több nagy befektetési alap megégette magát a kelet-európai piacon. A magyar piacnak rossz híre kelt és ezt ma is nehéz oldani. Sok magántőke-befektető meghátrált, amikor magyar céget vagy ingatlant ajánlottam nekik. Egy magyar ingatlannak több százalékkal kell vonzóbb hozamot biztosítani, mint egy csehnek vagy lengyelnek, ha gazdára akar találni. De ez a tendencia azért lassan, de biztosan megváltozni látszik.

- Önök voltak a tavalyi nagy ügylet, a MOM Park és a Westend Business Center eladásának jogi tanácsadói is.

- Igen, a PBW Real Estate Fund volt az eladó, a vevői oldalon pedig - mások mellett - a Morgan Stanley ingatlanalapja állt. Az ügylet nemcsak mérete, hanem a vevő személye miatt is jelzésértékű volt. Ezt követte tavaly az év vége felé a TriGranit felvásárlása. Ezzel megtört a jég, a vevők realizálták, hogy a nyugat-európai ingatlanpiac túl van árazva, a lengyel piacon nem kisebbek a politikai kockázatok, a magyar gazdaság pedig a régióban stabilnak számít. Irodánk pillanatnyilag is három-négy tízmillió euró feletti tranzakció előkészítésén dolgozik.

- Azért egy ingatlanügylet valahogy könnyebben megszületik, mint egy vállalatfelvásárlás.

- Persze, mert ha megvannak a bérlők, néhány paraméterrel kell csak számolni. Sokkal egyszerűbb az átvilágítás, mint egy vállalatnál, ahol az árazás zömmel a szinergiahatásoktól függ. De az utóbbiakra is van példa bőven, például az Extreme Digital, amelyben többségi részesedést szerzett a Kikát is birtokló dél-afrikai Steinhoff International, amely így a bútor mellett a házi elektronika kereskedelmébe is beszállt. Igazi csemege, amikor egy sikeres és ambiciózus hazai céget - aki jelen esetben a legnagyobb forgalmú magyar internetes bolt - hozhatunk össze egy világszinten is jelentős multival. Mi igazi "dealfüggő" jogászok vagyunk.

- Mekkora az az ügylet, ahol már ajánlott neves jogi tanácsadó igénybevétele?

- A legtöbb adásvétel, amelyet segítettünk, általában elérte az 5-10 millió euró ügyleti értéket. De sokszor ennél kisebb felvásárlásnál is érdemes tanácsadó segítségét kérni, bár persze nem mindig. Előfordult, hogy magam beszéltem le az eladót erről, és persze az is igaz, hogy sok esetben a kisebb cégek eladói, tulajdonosai maguk sem tudják, mennyit vesztettek azzal, hogy nem volt tanácsadójuk.

- Felértékelődik Magyarország a külföldi befektetők szemében?

- Az a tapasztalatom, hogy ha valahol beindul az ingatlanpiac, a pezsgés egy-két éven belül átterjed a többi eszköz piacára is, hacsak nem jön egy világméretű piaci átrendeződés. A nagybefektetők éhesek az új tranzakciókra, nem véletlen, hogy már Szerbiában is megjelentek az amerikai alapok. Míg a kilencvenes években az állami privatizáció teremtette meg a folyamathoz a kínálatot, most már megjelentek a színen a nemzetközi mércével is vonzó, feltörekvő magáncégek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!