A tapasztalt elemző a Bloomberg szerint három évtizedet töltött a tőzsdén, épp eleget ahhoz, hogy megtapasztalja, milyen az, amikor sokan logikusan fogadnak egy technológiai lufi kipukkadására, de idő előtt elvéreznek, és mire eljön az igazság pillanata, és valóban összeomlanak a túlértékelt részvények, üres számlával nézik, hogy mégiscsak igazuk lett.

Nem látszott a jövő

Pontosan így volt ez a 90-es évek végén, amikor egy valóban komoly találmány futott fel: maga az internet. A jövő nyilvánvalóan nagy lehetőséget kínált, és ma már látjuk is, hogy ebből mely cégek és mely részvények tudtak ténylegesen nagyot profitálni (többek között a Google, Facebook, később a Microsoft a felhő alapú üzletággal, melynek épp e sorok írásakor volt az első világméretű botlása, és az Apple a telefonnal, amely alkalmas az internetezésre). 

Kapcsolódó

Ezek azonban a 90-es évek végén a Microsoft kivételével sehol sem voltak még, de a Microsoft is le volt ragadva a Windows eladásánál, ami sokat hozott, de a további fejlődéshez kevés volt, sokáig gyengélkedett is a részvény az akkori lufi kipukkadása után. Az Apple is létezett, mivel a 80-as években ez a cég alkotta meg a személyi számítógépet, de az ezredforduló előtt épp nem remekelt: erre 2007-ig kellett várni, amikorra a cég megalkotta az érintőképernyős telefont.

Mindent vettek

Rengeteg másik cég részvénye viszont szárnyalt, elég volt csak azt mondani rá, hogy a telekommunikáció kategóriába tartozik (akkor még jórészt vonalas telefonon működött az internet), technológiai (bármilyen hardvert vagy szoftvert gyártó cég) avagy bárhogy kapcsolódik az internethez, és már vásárolták is a részvényeket gondolkodás nélkül. Az árfolyamok vég nélkül emelkedtek, a részvények tulajdonosai napi árfolyamon elméletben egyre gazdagabbak lettek: ha időben eladtak, akkor a valóságban is.

Ez a folyamat még akkor is zajlott, amikor nyilvánvaló volt, hogy a papírok túlértékeltek, soha nem fogják tudni azt a profitot hozni, amit beáraztak a befektetők, ráadásul közülük kevés lesz a ténylegesen sikeres cég, mivel az internet már adott volt, de a további fejlődés iránya nem volt egyértelmű. Senki nem tudta még elképzelni a közösségi médiát, az internetes bankolást vagy a legkülönfélébb applikációkat, sőt, az internetezésre használható telefon, bárhol használható kis készülék is csak távoli álom volt.

Hazai példa

Ennek ellenére minden papírt megvettek, aminek csak köze lehetett az internethez: mi sem jobb példája ennek, mint a Magyar Telekom elődje, a Matáv, amelynek árfolyamát 2650 forintig hajtották föl, noha senki nem tudta, miből fog a társaság vagyonokat keresni: nyilvánvaló volt, hogy a sima internetszolgáltatásból, ami ugyan mindennek az alapja, nem. Árfolyama aztán gyorsan töredékére esett, több mint két évtizedig 4-500 forinton volt, és csak idén szaladt fel 1000 forint fölé: negyedszázad után is csak pénze töredékét látja, aki a csúcson vásárolt, pláne reálértéken.

Most szűkebb a csoport, de hatalmas az érték

Ez a veszély a guru szerint most is fennáll, bár most a részvények egy szűkebb csoportjára korlátozódik a mánia, amely kifejezetten a mesterséges intelligenciára épül. Értékben azonban ez a részvénycsoport gigantikus mértékben nőtt: az említett 16 ezermilliárd dollár az S&P 500 indexet alkotó cégek értékének növekedése 2022 ősze óta, azonban túlnyomórészt a nagyobb tech cégek vettek részt ebben.

Az elemző szerint a múltban a legtöbb technológiai ugrás úgy történt, hogy igen drága megoldások helyett sokkal olcsóbbakat kezdtek alkalmazni, ez volt a fejlődés lényege. Most ugyanakkor egy olyan találmánnyal foglalkozunk, ami az emberi munkaerőt meglehetősen költséges technológiával váltja föl, ami épp az ellenkezője a szokásos folyamatnak. Egy alapvetően nyelvi modelltől várjuk (a MI lényege, hogy az egész internetet átolvasva tanul, és ezek alapján reagál) hogy elhozza a kapitalizmus következő nagy ugrását, melynek során attól ugranak meg majd a profitok, hogy egyre több feladatot adunk át az intelligens gépeknek, megnövelve a hatékonyságot.

Hatalmas befektetés, bizonytalan megtérülés

Sokan hisznek is ebben (ha nem így lenne, nem vennék vég nélkül a részvényeket), köztük olyan komoly pozícióban lévő emberek is, mint Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója, de még Covello cégénél, a Goldman Sachsnál is vannak komoly hívői a technológiának. Ugyanakkor egyelőre csak ott tartunk, hogy a legnagyobb tech cégek hatalmas összegeket fektetnek a technológiába, miközben még nem látszik, hogy ténylegesen milyen profitot lehet majd elérni vele a gyakorlatban.

Ennek az óriási fejlesztési hullámnak a hátán nő az égig az Nvidia, a Broadcom vagy a Super Micro Computer árfolyama. Ha azonban a technológia használata nem hozza majd azt a gigantikus pénzügyi eredményt a gyakorlatban, amit most a fejlesztők és a részvényvásárlók elképzelnek, akkor az említett részvények árfolyamai könnyen összeomolhatnak. Nem ritka, hogy ilyenkor egy nagy cég papírja akár 80-90 százalékkal is zuhanni tud, amikor a befektetők már átesnek a ló túlsó oldalára, és gondolkodás nélkül szabadulnak a korábban tényleg túlértékelt, de közben olcsóvá vált papíroktól.

Nem szabad korán szembe helyezkedni az árral

Ez pontosan így zajlott az ezredfordulón tetőző dot-com lufiban, de még a kriptodevizák esetében is, persze egyelőre nem a bitcoint tekintve (ott csak kifulladt az emelkedés), hanem sok kisebb ilyen eszköznél, melyekből bármennyit létre lehet hozni, és ez el is inflálta értéküket. Covello úgy gondolja, hogy könnyen ez történhet az AI által hajtott részvényeknél is, ugyanakkor egyelőre nincs nagyobb szamárság, mint ellenük fogadni.

Amíg ugyanis viszi őket a lendület, nem lehet tudni, hol következik be egy ilyen esemény. Egyelőre ilyenkor azt célszerű csinálni, hogy ha a van a részvényekből, érdemes bezsebelni a profitot, és ebben a szakaszban már kerülni őket. A mániát az is mutatja, hogy a legnagyobb kedvenc, az Nvidia esetében 60 elemzői ajánlás vétel, és egyetlen egy eladás. Aztán ha hirtelen megfordul a hangulat, nagyon rövid idő van az eladásra, mert rendkívül gyors tud lenni a folyamat: az összeomlás sokkal gyorsabb, mint az emelkedés, hisz hirtelen egyszerre akar mindenki kimenni ugyanazon az ajtón.

Az eddigi eredmények

A mesterséges intelligencia befektetésből származó haszon ugyanakkor eddig viszonylag szerény. A Microsoft, az Alphabet (Google), a Meta (Facebook) és az Amazon csak az elmúlt egy évben 150 milliárd dollárt ölt a technológiába, főleg rendszereik számítási kapacitását növelve, és ehhez vég nélkül vásárolva pl. az Nvidia chipjeit, hogy tanítsák, képezzék saját nyelvi modelljüket, majd ezt kínálják az ügyfeleknek.

A Microsoft az OpenAI technológiáját adta termékeihez, és áprilisban azt jelentette, hogy a felhőalapú szolgáltatásainak 31 százalékos árbevétel-növekedéséből csak 7 százalék köszönhető az AI-nek. Az Amazon, amely idén 600 milliárd dolláros árbevételre számít, csak annyit mondott, hogy több milliárd dollárt jelent ezen belül az AI. Az Alphabet (Google) pedig csak annyit mondott az első negyedéves eredmény ismertetésekor, hogy az AI segíti a felhő alapú üzletág eladásainak növelését.

A Meta volt az egyetlen, amely azt jelezte, hogy az AI jelentősen hozzájárult a célzott reklámozás optimalizálásához, sokkal több releváns reklám jelenik meg a felhasználóknál, és kevesebb fölösleges. Covello úgy gondolja, hogy lesz olyan cég, ahol valóban bejön a befektetés ára, de lesz sok olyan, ahol a profitnövekedés akár jóval kisebb is lehet, mint a befektetett összeg.

Amelyik részvény nem hozza a rendkívül magas várakozást, összeomlik

A piac egy darabig még türelmes lesz szerinte: ez maximum másfél évet jelenthet. Akinél addig nem jelentkezik a kimagasló profit, annak részvényeit elkezdik eladni, és utána már jön a lavina. Az időpont ennél pontosabb meghatározása lehetetlen, hisz azt alaposan megtanulta 3 évtized alatt a sztárelemző, hogy a buborékok gyakran meglepően hosszú idő után pukkadnak ki, igaz, akkor nagyot szól a durranás.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!