A koronavírus-járvány a magyar költségvetést is átírta mind a bevételi, mind a kiadási oldalon változnak a számok, emiatt a Pénzügyminisztérium a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kedvezőtlen gazdasági kilátások és a járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés hiánycélját. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 1710 milliárd forinttal 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelkedett.

Lépni kellett az ÁKK-nak

Az ÁKK az eredeti, tavaly év végén meghirdetett finanszírozási tervét tavasszal átírta, akkor azzal számolva, hogy a lakosság jóval kevesebb állampapírt vásárol majd, és devizakötvény-kibocsátásból, valamint az intézményeknek - főleg bankoknak eladott állampapírokból kell majd finanszírozni a kiadásokat.

A lakossági állampapírok értékesítésének visszaesése azonban átmenetinek bizonyult, ahogy erről korábban már a Napi.hu is írt. A megnövekedett finanszírozási igényre és a lakossági értékesítés vártnál jobb alakulására való tekintettel az ÁKK most ismét frissítette 2020 évi finanszírozási tervét. Az új 2020. augusztusában elfogadott módosított finanszírozási tervben a májusban elfogadott finanszírozási tervhez képest nagyobb lakossági értékesítést prognosztizál az intézmény.

Ennek eredményeképpen a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok állománya 7766 milliárd forintról várhatóan 8547 milliárd forintra emelkedik 2020 év végére, míg az úgynevezett lakossági papírok állománya 119 milliárd forinttal csökken az intézményi kézben lévő lakossági papír állomány 900 milliárd forintos csökkenése miatt.

Ez alapján továbbra is fenntartható az a középtávú stratégiai cél, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami az adósság futamidejének növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik - közölte az intézmény.

A hiány finanszírozásához a bankok is kellenek

Az 1710 milliárd forinttal magasabb hiány miatt az ÁKK két fő területen kívánja növelni a finanszírozást. Egyrészt a lakossági értékesítés tavaszi lassulását követően a nyár folyamán ismét növekedtek a lakossági vásárlások, ezért az ÁKK az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján 882 milliárd forinttal mínusz 1001 milliárd forintról mínusz 119 milliárd forintra emelte a várható lakossági nettó állampapír kibocsátási tervet. Másrészt 948 milliárd forinttal 3397 milliárdról 4345 milliárd forintra emelte az aukciós forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét 2020-ban. A többletkibocsátást az ÁKK a jelenlegi heti aukciós rendszer keretein belül tervezi elérni.

A nyári hónapokban felfutó lakossági értékesítései miatt a lakossági nettó kibocsátás tervezett 882 milliárd forintos növeléséből 583 milliárd forint már meg is valósult augusztus közepéig. Az intézményi piacon a módosított terv szerinti 948 milliárd forint összegű többlet aukciós kötvénykibocsátásból 438 milliárd forintnyit sikerült eddig eladni, miután az ÁKK a nagy kereslet miatt engedékeny volt, és folyamatosan növelte az aukciókon a meghirdetetthez képest elfogadott mennyiségeket.

A finanszírozást segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  állampapír-vásárlási programja is, ez kedvez a forint államkötvénypiacnak és az ÁKK adósságfutamidő-hosszabbítási stratégiáját is támogatja. Az MNB monetáris tanácsa úgy döntött, heti 40 milliárd forintra emeli a keretet, és venni fogják az állampapírokat aukciók és piaci műveletek során egyaránt. Virág Barnabás alelnök külön nyomatékosította, hogy az MNB addig vásárol állampapírokat, ameddig erre szükség van. A jegybank továbbra is arra törekszik, hogy stabilan tartsa az állampapírpiacot, ehhez kiemelt szempont, hogy minél hosszabb futamidejű állampapírok vásárlását preferálja. Felső keret nincs, ha elérik az 1000 milliárdot akkor lesz egy felülvizsgálat, de eddig még csupán 200 milliárdot költött el állampapírra a jegybank.

A devizafinanszírozás marginális marad

A devizafinanszírozás esetében az ÁKK nem változtat a korábbi terven, az év egészére vonatkozóan 4 milliárd euró összegű nemzetközi devizakötvény kibocsátással számol, amiből 3,5 milliárd euró már megvalósult áprilisban, illetve júniusban. A fennmaradó 500 millió eurónak megfelelő összegű devizakibocsátás legnagyobb részét japán jenben tervezi az ÁKK (szamuráj kötvény), aminek egy része zöldkötvény-kibocsátás.

Emellett az ÁKK változatlanul 500 millió euró nemzetközi pénzügyi intézményektől igényelt devizahitel (és ugyanilyen összegű forint hitel) lehívással számol, amiből 208 millió eurót már lehívott az ÁKK. Az ÁKK az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatni fogja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését.

Mindezeket figyelembe véve a 2020. évi finanszírozási terv magasabb bruttó finanszírozási igénnyel és bruttó kibocsátással számol, mint ami 2019-ben megvalósult. Az ÁKK augusztus közepéig kibocsátotta a megnövelt piaci forint államkötvény terv (aukciós) 62 százalékát, a devizakötvény mennyiség 87 százalékát és teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 72 százalékát a módosított terv szerint.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!