Magyarország az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a feltörekvő cégek számára elérhetővé tegye a kockázati tőkefinanszírozást. A Jeremie-program jelenleg is folyik, ami több tucat cég számára teremtette meg a finanszírozás lehetőségét - mondta Katona Zsolt, a BÉT Zrt. vezérigazgatója a tőzsde eredményeit ismertető tájékoztatón. Ugyanakkor a nemzetgazdasági célok elérését - azaz a gazdasági növekedés ösztönzését és a munkahelyteremtést - ez csak úgy teszi lehetővé, ha ezek a feltörekvő cégek később hazai vagy akár multinacionális vállalatokká válnak és tevékenységükkel a hazai gazdaságot gyarapítják - fogalmazott a vezérigazgató.
A legjobb megoldás a részvénykibocsátás
A részvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonás bármely más forráshoz képest nagyobb mértékben segíti elő a foglalkoztatást a nemzetközi példák szerint - derült ki egy 2013-ban megjelent OECD-tanulmányból amelyet Budapesti Értéktőzsde vezetése ismertetett. Eszerint az értékpapírpiac hasznos a munkahelyteremtés és a gazdasági függetlenség megerősítése érdekében egyaránt. A nyilvános kibocsátások révén növekvő cégek ugyanis a tanulmány szerint több embert vesznek fel és nagyobb arányban alkalmaznak magasan képzett jól fizetett munkaerőt, mint máshogy növekvők.
Az amerikai piacon az ipo (initial public offering - nyilvános részvénykibocsátás) piac az amerikai értékpapírkereskelmi rendszerben lezajlott koncentráció miatt összeomlott, a kilencvenes évekhez képest Majd 10 évvel később már ötödére zuhant a kibocsátások száma, jelenleg évi száz körül jár. Az ipo tranzakciók helyére beléptek a nem nyilvános tranzakciók, amelyek jóval kevesebb munkahelyet teremtenek. Egy korábbi amerikai tanulmány ezt arra vezeti, hogy a nettó munkahelyteremtés az USA-ban a kétezres évekre 5 millió főre csökkent a kilencvenes évek 17, vagy a hetvenes évek 21 millió főjéről. A tőzsdei finanszírozás ugyanakkor nem a nagyobb vállalatokról szól, az európai tőzsdéken levő mintegy 9 ezer tőzsdei cégből több mint a fele 50 millió euró alatti értékű kibocsátás volt.
Egyre több magyar sztori jön szóba
A hazai piacon egyre több az olyan sztori amely alkalmas lehet arra, hogy később kiteljesedjen - mondta Katona. A tőzsde jelenlegi kapitalizációja 4 ezer milliárd forint, ami azonban elsősorban a nagy tőzsdei társaságokban testesül meg. Az idei első negyedévben az idén a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon megközelítette az ötezer milliárd forintot, miközben a részvények aránya a befektetési alapok portfoliójában az idén alig 6 százalékot ér el.
Várható, hogy az alapok hozama tendál az alacsony alapkamat felé, ami egy idő után a részvényalapú befektetések felé irányítja a pénzeket, hiszen a befektetők folyamatosan keresik a magasabb hozamokat. Katona szerint nagy a veszély, hogy az ilyen irányú pénzáramlás nem a magyar vállalatok hanem a külföldi részvények felé megy. A tőzsde célja elérni - akár a gazdaságpolitikán keresztül is -, hogy a tőkehiányos feltörekvő cégeket összehozza ezekkel a pénzekkel. Már dolgoznak egy további speciális könnyített piacra lépési lehetőségen, amihez jogszabály-módosítások is kellenek, de a legfontosabb, hogy egy állami ösztönzőrendszer is segítse a feltörekvő cégeket a tőzsdére terelni.
A szerző rendelkezik BÉT-részvényekkel.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!