Bár a lakossági állampapírok állománya nem nő, a háztartások továbbra is vásárolják azt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az első negyedévben nagyjából 4 milliárd forinttal csökkent a lakossági állampapírok állománya, így március végén 7636,6 milliárd forint volt a teljes volumen, a minimális visszaesés azonban főleg az intézmények, önkormányzatok és alapítványok kiszorításának köszönhető.

A kisbefektetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján nem fordítottak hátat az állampapírpiacnak, márciusban 104,5 milliárd, az első negyedévben pedig több mint 240 milliárd forint friss pénzből vettek állampapírokat. A háztartásoknál lévő állampapírok mennyisége ennek köszönhetően március végére átlépte a 6 ezer milliárd forintos lélektani határt. A háztartások több mint 10600 milliárd forintos értékpapírvagyonának 57 százaléka van már állampapírban.

Kapcsolódó

Ambiciózus célok

Az ÁKK idei célkitűzései ambiciózusak: 800 milliárd forintot nettó állománynövekedést szeretne a lakossági állampapíroknál. A csodafegyver a Nemzeti Kötvény lenne, amely június 1-jén debütál. A kisbefektetők már készülhetnek az indulásra, az Egyéves Állampapír (1MÁP) ugyanis az utóbbi hetekben többször is a meghirdetettnél kisebb mennyiségben fogyott el. A múlt héten például 52,9 milliárd forint értékben jártak le ilyen lakossági papírok, és a befektetők csupán 40,4 milliárdot jegyeztek.

A csökkenést pedig most már nem lehet azzal magyarázni, hogy tavaly még önkormányzatok és nonprofit intézmények is vettek ilyen kincstárjegyeket, hiszen 2018 áprilisától már csupán a természetes személyek férhettek hozzá a rövid lejáratú lakossági állampapírhoz is. A három hét múlva kezdődő új időszámításban mindenesetre a korábbi bejelentések szerint lesz még szerepe az 1MÁP-nak, több más, kevésbé kapós lakossági állampapír - Kincstári Takarékjegy Plusz, Bónusz Magyar Állampapír, Féléves Magyar Állampapír - viszont lekerül a termékpalettáról.

A részvények is jól fogytak

A lakossági részvényállomány is történelmi csúcson volt március végén. A háztartások 632,6 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek még annak ellenére is, hogy márciusban már eladtak a pakettjeikből. A profitrealizálás érthető volt, hiszen a harmadik hónapban lépte át először a BUX index a 42 ezer pontos határt, és az OTP árfolyama is történelmi csúcson volt. Csaknem 12 milliárd forintnyi bankpapírt adtak el a hónapban a kisbefektetők a 13 ezer forintos álomhatár közelébe jutott részvényből.

Aki maradt a befektetésénél, az sem járt rosszul. Az MNB adatai szerint márciusban több mint 35 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett a kisbefektetők részvénybefektetésein. Utoljára tavaly novemberben volt hasonlóan jó hónapjuk a részvényeseknek, akkor 42,1 milliárd forintot kerestek a háztartások a tőzsdén.

Az alapok már nem kelendőek

A kisbefektetők 3869,3 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkeztek március végén, bő 40 milliárd forinttal nőtt az állományuk, de ez kizárólag annak köszönhető, hogy a tőzsdék emelkedéséből az alapok is részesedtek. Az árfolyamváltozások 80 milliárd forinttal növelték az állományt, a háztartások ennek ellenére is eladtak 37,4 milliárd forintnyi befektetési jegyet. A pénzpiaci alapok vagyona a januári jogszabályi szigorítások miatt 67 milliárd forintra csökkent, ennek a fele volt a kisbefektetőknél.

A befektetési jegyek mellett a banki és vállalati kötvények sem kellenek a lakosságnak. Előbbiekből 44,7 milliárd, utóbbiakból 14,3 milliárd forintnyit tartottak március végén a háztartások. Ezen várhatóan MNB növekedési kötvényprogramja sem fog változtatni, a befektetői körből ugyanis a kisebb befektetőket kizárták. A papírok névértéke legalább 100 ezer eurónak (32,5 millió forint) megfelelő összeg kell legyen, vagyis egy-egy befektetőtől több tízmilliós, de inkább százmilliós, milliárdos nagyságrendű értékpapír-vásárlást várnak el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!