Valamennyit romlott a hazai osztalékkörkép, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói közül kevesebb készül osztalékfizetésre a tavalyihoz képest. Bár néhány vállalat még nem tette közzé közgyűlési előterjesztéseit, csak a napirendeket, a kép lényegében már aligha változik. Leszámítva, hogy van például olyan szabályozott ingatlanfejlesztési társaság (szit), amelynek még nem ismert a 2024-es eredménye és az, hogy ebből mekkora osztalékfizetésre tesz javaslatot az igazgatósága. 

Néhányan viszont már bejelentették, a tavalyi eredményükből egyáltalán nem osztanak vissza semmit, hanem tartalékba helyezik a nyereséget. Így tett például az Alteo, az Autowallis, illetve a Rába, igaz utóbbinál annyira kevés (43 millió forint) volt az éves nettó eredmény, hogy abból nem is lehet napirenden osztalékfizetés. Az Alteónál és az AutoWallisnála növekedési-terjeszkedési stratégia megvalósításához van szükség a tőkére. 

Az évtizedek óta stabil osztalékfizetők – Magyar Telekom, ANY Biztonsági Nyomda – most sem okoztak csalódást a befektetőknek, mint ahogy a BÉT legnagyobb kapitalizációjú kibocsátói is visszaosztanak a profitból. 

Kizárólag osztalékért a szóban részvényeket még nem késő megvenni, főleg mert a végső szót kimondó közgyűlések még hátra vannak. Az viszont biztos, ha maradnak az előterjesztésben szereplő számok, akkor az elmúlt 3 napon nagyot eső részvényárak alapján számított osztalékhozamok szebben festenek, mint akár csak egy hete. 

Kiemelkedik a Graphisoft Park osztaléka, amely a jelenlegi árfolyam alapján 5,9 százalék hozamnak felel meg, ám euróban. A forintos osztalékok közül hozam alapján az Appeninné a legmagasabb, ez a cég is szit formában működik, tehát a nyereség akár 90 százaléka is lehet az osztalék, de szükséges a közgyűlési jóváhagyás is. A törvény ugyanis meglehetősen laza, megengedi, hogy másképp döntsenek a részvényesek. Ráadásul az Appeninn igazgatótanácsa is azt kérte a részvényesektől, hogy mérlegeljék a nyereség egy részének áthelyezését a tartalékba. 

Több kibocsátónál a közgyűlésre bevitt előterjesztéshez képest magasabb lehet a tényleges egy részvényre jutó kifizetés a saját részvények miatt, amelyekre nem jár osztalék. 

A Telekomnál pedig nem csak a 100 forintos osztalék az irányadó, hanem a 39,1 milliárd forintos sajátrészvény visszavásárlási keret is, amelynek a hatása szintén javadalmazásként értékelhető, a hatása pedig 43 forint részvényenként. A kettő együtt 9,2 százalékos részvényesi javadalmazással ér fel. 

A BÉT-en elérhető osztalékhozamokat a 10 éves magyar állampapír hozamával érdemes összevetni, ez utóbbi most 6,97 százalék. Ennél magasabb osztalékhozammal csak három kibocsátó kecsegtet: az Appeninn, az ANY Nyomda, valamint a Mol. Illetve a sajátrészvény program miatt a Telekom.

A befektetőkre, ha a részvényük normál, vagy NYESZ számlán van, 15 százalék osztalékadó fizetési kötelezettség is vár. Egyedül a TBSZ-en lévő osztalékbevételre nem vonatkozik adózási kötelezettség.  

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!