Megjelent az Államadósság Kezelő Központ jövő évi finanszírozási programja pénteken. A Parlamentnek benyújtott 2025-ös költségvetési törvénytervezettel összhangban – a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 4 123 milliárd forint lesz.

A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1 850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1 323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet.

Kapcsolódó

A Diszkont Kincstárjegyek állománya kismértékben, 100 milliárd forinttal emelkedhet 2025-ben.

2025-ben 12 838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13 595 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó államadósság-kibocsátási volumennel.

A 3 992 milliárd forintos aukciós intézményi forintkötvény kibocsátási terv jelentősen magasabb a 2024-ben a tervek szerint megvalósuló 2 880 milliárd forintnál, vagyis a finanszírozás jövőre nagyobb mértékben támaszkodik a forint intézményi piacra.

Az ÁKK célja 2025-ben a GDP 1,5 százalékának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír befektetései által, amely elmarad a 2025-ben a lakosság részére kifizetendő kamatkiadástól, ami a GDP 2 százaléka. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírokra vonatkozó 20-25 százalékos államadósság-arányos benchmark sáv változatlanul érvényben marad jövőre is.

Kép: Economx

Tartják a 30 százalékos devizaarányt

A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát 2025-ben is változatlanul érvényben marad. Az ÁKK az év első felében legfeljebb 2,5 milliárd euró volumenű nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez, amely magába foglal benchmark méretű zöld eurókötvény kibocsátást. A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is tervez a kínai piacon.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, ma már a lakossági állampapír kereskedésben 2/3 a Kincstári értékesítés aránya és csak 33 százalék jut a bankokra.

A FixMáp-ot az ÁKK sikertörténetnek tartja, egyértelműen ez a húzótermék, amit jól kiegészít a Magyar Állampapír Plusz. Az összes piaci kötvényt ideértve az átlagos futamidő 5,7 százalék jelenleg, ezt szeretnék növelni.

Az intézményi forintpiac súlya részben azért növelhető, mert itt extra kereslet lesz jövőre, a bankoknak és biztosítóknak felajánlott extraprofitadó csökkentési lehetőség miatt. A forint intézményi piac továbbra is kulcsjelentőségű: a teljes államadósság fele van az ő kezükben, a jövő évi nettó finanszírozásnak pedig a 30 százaléka érkezik tőlük. A másodpiacon az aktivitás azonban alacsony, amin szeretne javítani az ÁKK. Elhangzott egy üzenet a piaci szereplőknek, ha közülük valaki állampapírpiaci ETF-t dobna piacra, az ÁKK támogatná annak megvalósulását. 

A devizakötvény kibocsátások időzítése még nem eldöntött, várhatóan az első félévben lesz esedékes. A 2,5 milliárd eurós terv jóval elmarad a 2024-es kibocsátásoktól. 

Nem várnak nagyobb mozgást a PMÁP-állományban

Kurali Zoltán szerint továbbra is biztosítható a lakossági állampapírok attraktivitása. Ezért nem is tart attól, hogy a PMÁP állományokból nagyobb kiáramlás történjen. Ha úgy látják szükségesnek, nagyobb kamatot kínálnak majd a lakosság befektetőknek, azt azonban nem tudni, hogy emiatt új termékkel jönnek-e majd ki a piacra. Az viszont biztos, hogy az 1 százalékos visszaváltási költség nem változik.  

A lakossági állampapírcsere lehetőség inkább csak kényelmi funkció. Kérdésre válaszolva Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta, nem vár a Fitchtől leminősítést pénteken. 

Az államtitkár emlékeztetett, a kormány idénre 3,7 jövőre 3,2 százalékos inflációval kalkulálnak, 2025-ben a költségvetési hiány a GDP 3,7 százalékát teheti ki.  

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!