Az ALTEO Group a héten kezdeményezte törzsrészvényeinek átsorolását a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriába, miután teljesítette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vonatkozó szabályzatában foglalt feltételeket. A tőzsdei jóváhagyás után az ALTEO Group részvényei a szerdai tőzsdei kereskedés megnyitásakor már a prémium kategóriába kerültek.

A prémium kategória lényege, hogy segítse a befektetőket abban, hogy kategorizálni tudják a kibocsátókat - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezetője. A pesti parketten elérhető három kategória közül - lásd keretes írásunkat - ez a legmagasabb, így a vezető szerint a lépés által az ALTEO is vonzóbb lehet a befektetők számára.

"Bár a prémium kategória önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan nő a forgalom, de ez az eddigi tapasztalok - az ALTEO a 18. cég, amely ide került - szerint már többször előfordult" - tette hozzá Végh, aki szerint a kategóriába kerülés a hosszú távú építkezés egyik lépése. Persze, hívta fel a figyelmet, a prémium kategória feltételrendszerének folyamatosan meg kell felelni, hiszen ezt a BÉT időszakonként ellenőrzi.

Prémium kategória:A Prémium kategóriában a Tőzsde a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), tulajdonosi köréhez (közkézhányad), valamint a társaság működési időtartamához kapcsolódó követelményeket is felállított, továbbá a felsorolt feltételek mellett kötelezően előírja bevezetéskor a bevezetendő értékpapírokra vonatkozóan nyilvános tranzakció végrehajtását. A Prémium kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak.Standard kategória:A Tőzsde a Prémium kategória követelményeinél egyszerűbb módon kívánja biztosítani a tőzsdei bevezetés lehetőségét az olyan közepes és kis kapitalizációjú cégek számára is, amelyek a szabályozott piacra lépés első lépésének tekinthető T kategóriát át kívánják ugrani és már első megjelenésük alkalmával nyilvános tranzakciót is szeretnének végrehajtani. E cégeknek a Standard kategóriába történő bevezetést célszerű kérelmezni, amelynek feltételei megegyeznek a jogszabályban meghatározott szabályozott piacra való bevezetés törvényi felvételeivel, azzal a kiegészítéssel, hogy nyilvános tranzakció végrehajtása számukra is kötelező.T kategória:A Tőzsde lehetőséget biztosít azon közepes és kis kapitalizációjú cégek számára is, amelyek a bevezetéskor nem hajtanak végre nyilvános tranzakciót, azaz technikai bevezetéssel lépnek a piacra. Ezáltal ez a kategória a szabályozott piaci megjelenés első fokozatának számít. A Tőzsde a T kategóriára vonatkozóan a törvényekben a szabályozott piacra való bevezetés esetén előírtakon túlmenően nem támaszt egyéb követelményeket.

A befektetők felé nyitást ifj. Chikán Attila, az ALTEO alapító-vezérigazgatója is megerősítette, aki azt emelte ki, hogy a mostani lépéssel egyrészt a kisbefektetők bizalmát szerették volna erősíteni, akik "jellemzően nem végeznek fundamentális elemzéseket, nekik a márka, a megbízhatóság a lényeg. A reményeink szerint a likviditás nőni fog, vonzó papír lesz, ami már csak azért is fontos, mert az árfolyamra a likviditás teszi fel a koronát" - mondta a cégvezető. Cél az is, hogy nőjön a közkézhányad, de mindezt úgy, hogy természetesen az intézményi befektetőket se engedjék el.

Ifj. Chikán szólt arról is, hogy idővel bekerülnének a BUX-indexbe. "Ez az utolsó lépcsőfok, ami kétségkívül nagy falat. Ugyanakkor az ambíció tetemes és a múltunk is azt mutatja, hogy nem szoktunk több időt eltölteni egyes fázisokban, mint amennyit szükséges."

Végh beszélt arról is, hogy az ALTEO valahol a kkv és a nagyvállalati szint határán helyezkedik el, előbbi kategóriába tartozó cégekből pedig szívesen látnának többet is a tőzsdén. Ennek érdekében hozta létre a BÉT az Xtendet, ide reményeik szerint idén már 2-4 cég is bekerülhet. Ez azonban még csak a kezdet, hiszen a BÉT számításai szerint 400 olyan magyar kkv lehet, amely már megérett arra, hogy megmérettesse magát a tőzsdén. "Ehhez azonban a szemléletváltás mellett a tőzsdei ismeretek elterjesztésére is szükség van, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint azon a cégek, amelyek felvették a kapcsolatot a BÉT-tel és elkezdődött egyfajta együttműködés, könnyebben nyitnak a tőzsdei megjelenés felé."

Arra a kérdésre, hogy az ALTEO megcélozza-e a régiós indexeket, ifj. Chikán elmondta, hogy ez attól is függ, hogy a cég mennyire lesz sikeres külföldön. "Az első, német leányvállalatunkat már megalapítottuk, jelenleg a stratégiaalkotás zajlik. Fontos ugyanis a számunkra, hogy olyan országba menjünk, ahol van tudásunk, ne új tevékenységgel jelenjünk meg, hanem olyannal, amivel eddig is foglalkoztunk, illetve ne legyen túlságosan tőkeintenzív az első időszak. Első körben tehát inkább szolgáltatásokat nyújtunk, ha ez sikerül, akkor lehet biztonságosabban befektetni. A külföldi tőzsdei megjelenés persze nem a BUX helyett lenne, hanem azzal párhuzamos. Arra a szekérre ülünk fel, amelyik jobban halad" - mondta a cégvezető.

Ugyanakkor a tőkebevonás nem zárul a mostani lépéssel, hiszen a 2016-os tőzsdei megjelenés során felhalmozott 12-15 milliárd forintos összeg befektetéséről már döntöttek, így már gondolkodnak azon, hogyan fog kinézni az ALTEO tőkepiaci ténykedése a jövőben. "Mivel a kötvényeink 2019-ben lejárnak, így vélhetően itt is meg fogunk jelenni, ahogy a részvénypiacon is folytatnánk a terjeszkedést. Az biztos, hogy legalább az előzőhöz hasonló értékben gondolkodunk tőkebevonásban."

A befektetők könnyebb eléréséért már korábban léptek

Még tavaly novemberben döntött úgy az ALTEO, hogy a kisbefektetők könnyebb elérése és a likviditás javítása érdekében nyolcadolja a részvényeit. Egészen pontosan arról határoztak, hogy a társaság 2 050 150 darab, egyenként 100 forint névértékű, "A" sorozatú törzsrészvényét - a névérték nyolcadolásával - 16 401 200 darab, egyenként 12,5 forint névértékű dematerializált törzsrészvénnyé alakítsák át.

A részvényaprózás célja az volt, hogy az ALTEO részvényei a kisbefektetők számára is könnyebben elérhetők legyenek, hiszen így nem több ezer, hanem néhány száz forintba kerül egy részvény. Erre azért van szükség, mivel a magyar tőkepiachoz való viszonyuk és befektetési attitűdjük miatt a kisbefektetők általában nehezen szánják rá magukat egyedi részvény vásárlására.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!