Nem jön össze a 4iG újabb nagy üzlete?

A BÉT honlapján csütörtök kora este (február 3-án) megjelent közlemény nyomán lehetséges, hogy részben változik a 4iG Nyrt. tavaly ősszel bejelentett nagy üzlete. Arról a többlépcsős dealről van szó, melynek során a cég az Antenna Hungáriától az MVM Neten át a Digi bekebelezéséig szinte a teljes ITK-spektrumot lefedő és magába olvasztó óriáscéggé alakulhatna át.

Egy tétel ugyanis változik a kosárban. A csütörtök 17 óra 50-kor kiadott bejelentés szerint ugyanis az  MVM NET Zrt. 100 százalékának eladásával kapcsolatosan az állami energiaholding és az Antenna Hungária Zrt. között létrejött, az MVM NET Zrt. (amely az időközben az AH NET Zrt. nevet vette fel) részvényvásárlási szerződését utólag módosítják.

A döntés hivatalos indoklása szerint az adásvételi aktus "zárását követően a felek utólag olyan kérdéseket azonosítottak, melyeket a jövőre nézve rendezni szükséges”. Ezért az érintettek február 2-án megállapodtak abban, hogy amíg e kérdéseket nem rendezik, a tényleges adásvételi napot (2021. november 17.) megelőző állapotokat állítják vissza. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a két fél között a cég megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződés hatályban maradt, tehát az ügylet nem meghiúsul, hanem csak csúszik.

Egyes vélemények szerint mindez a 4iG tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott nagy üzletét is érintheti. A távközlési vállalat akkor azt jelentette be, hogy többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungária (AH) Zrt.-ben. "Az Antenna Hungária Zrt. többségi részesedésének megszerzése, illetve a két vállalat távközlési portfóliójának, szaktudásának és know-how-jának egyesítése hozzájárul majd a hazai távközlési szektor technológiai fejlődéséhez, illetve versenyképes és magas minőségű szolgáltatások biztosításához az üzleti és a lakossági szegmensben is" – nyilatkozta akkor Jászai Gellért, a 4iG elnök–vezérigazgatója.

Ez a vízió most sérülhet attól, hogy az AH esetleg mégsem viszi teljesen magával az MVM Netet a 4iG-be.

A Napi.hu nem hivatalos információi szerint jelenleg az a helyzet, hogy a tegnapi MVM-bejelentés sem a 4iG Nyrt.-nek a magyar állammal kötött apport-megállapodását nem érinti, sem pedig az AH Zrt.-nek az MVM Net Zrt. megszerzésére vonatkozó ügyletében nem okoz (az időbeliségen kívül) változást.

A telekommunikációs cég az MVM közleményének megjelenését követően, csütörtök éjjel azt is bejelentette  - szintén a BÉT-en -, hogy február 24-én rendkívüli közgyűlést tart. 

Miért kulcs az MVM Net?

Azt, hogy ez a tulajdonos-visszaváltás kinek mibe kerül, ma megjósolni sem lehet. Azt viszont korábban, a nagy bejelentés után már megírtuk, hogy az MVM Net miért kulcsfontosságú a felvásárlási listán. Érdemes ismét azt is levezetni, hogy a 4iG augusztus végén bejelentett, hirtelen nagyra növése ennek az egész kirakónak miért csak az utolsó darabkája.

Az MVM Net magánkézbe adása egy döntési folyamat vége, amely úgy indult, hogy az állam 2014-ben visszavásárolta az AH Zrt.-t a francia TDF S. A.-tól azzal az indokkal, hogy a cég nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik. Ezt követően a társaság a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) pakettjébe került, mely cég az állami infokommunikációs és távközlési szolgáltatások stratégiai vállalataként zömmel államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények megrendelésére dolgozott.

A NISZ által működtetett kormányzati informatikai infrastruktúra hálózati alapját viszont az MVM Net optikai hálózata biztosította. A kör bezárult. Vagyis most kiderült: mégsem.

Az MVM Nettel vélhetően most az a "baj", hogy rengeteg olyan projektet futtat és futtatott, melyekhez kifejezetten azért kaptak európai uniós támogatást, mert a fejlesztést az állam és nem egy piaci szereplő vagy magáncég "vette magára", végezte el. E Brüsszelből érkezői pénzekkel szemben az egyik követelmény éppen a lényegében nonprofit működés volt.

Elég pontosan fel lehet idézni, hogy az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően milyen irányba fejlődik és értékelődik fel az állam számára az MVM Net, hiszen erről az MVM saját, Energiaforrás című lapja korábban hosszú cikket közölt. A Téren Róbert vezérigazgatóval készült interjúban a következőket hangzottak el:

• "Az MVM NET küldetése szerint kimagasló megbízhatóságú hálózatán kritikus rendelkezésre állást igénylő távközlési szolgáltatásokat biztosít, elsősorban az MVM Csoporton belüli állami, illetve nagykereskedelmi ügyfelei számára”
• "A jelenleg is futó hálózatfejlesztéseink fókuszában főként a kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak növelése, a kormányzati, intézményi hozzáférések fejlesztése áll.”
• “...az ország 13 járásában építünk ki lakossági és üzleti ügyfelek elérését is biztosító hálózatot, ahol a megvalósítás mellett az igényelt szolgáltatások biztosítását is piaci szereplők bevonásával biztosítjuk.”
• "2020 során kiemelt fókuszt kap a MAVIR távközlési igényeit kiszolgáló gerinchálózat átalakítása is, korszerű hullámhosszosztásos (DWDM) technológia bevezetésével.”
• "A kormányzati, intézményi hozzáféréseket tekintve a legnagyobb futó fejlesztés a Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekt (KHP), amelynek keretében 3300 szolgáltatás fejlesztése történik meg és 48 járásszékhelyi aggregációs pont kiépítése valósul meg”.
• “... meghatározó projektünk a Modern Városok Program alá tartozó miskolci hálózatfejlesztésünk, ahol egy olyan integrált kamerarendszer kialakításához biztosítunk optikai hálózatot, amely lefedi Miskolc közigazgatási területének jelentős részét.”
• -", az állami hálózatok konszolidációja várhatóan tovább folytatódik majd, melyben az MVM NET vezető szerepet kíván betölteni."
• az "MVM NET optikai hálózatának jelenlegi hossza 8400 km, ez a fejlesztéseink eredményeként 2022-re várhatóan meghaladja majd a 15 000 kilométert, tovább erősítve ezzel a vállalat nemzeti tulajdonú távközlési infrastruktúra szolgáltatói vezető szerepét."

Az interjú ugyan még 2020-ban készült, de az irányt és a kormányzati fajsúlyt jelzi. Hozzá kell tenni azt is, hogy  a felsorolt fejlesztésekhez használt támogatási formula egyáltalán nem ismeretlen az MVM-ben. Gyakorlatilag a rendszerirányító Mavir Zrt. is régóta így fejleszt: nem a profitszerzés az elődleges cél, de azért kell a gerinchálózatot és az elosztó hálózati infrastruktúrát fejleszteni - ergo: azért kap ehhez jelentős uniós támogatást is - mert miközben a Mavir klasszikus értelemben véve nem az egyik energiapiaci szereplő, a nevezett fejlesztései adják a modern villamosenergia-piac infrastrukturális alapját.

Későn kapcsoltak

A korábban már hivatkozott, Hogyan és mennyiért nem lesz teljes sötétség? címmel tavaly szeptemberben megjelent riportunknak volt némi utózöngéje is: tárca közeli forrásból információkat kaptunk arról, hogy az innovációs tárca (ITM) “az ügyben a kapkodás jeleit mutatja”, illetve: hogy a minisztérium felsőbb szintjein szóvá tették, hogy az energetikai stáb "későn kapcsolt". Azt talán soha nem fogjuk megtudni, hogy mindennek köze van-e ahhoz, hogy a regnáló energetikai államtitkár nem túl súlyos minisztériumi és kormányzati szereplőként dolgozik, s hogy az egyik helyettese az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) vezetője lett (a korábbi posztján viszont nem pótolták).

Nem ismert, hogy az állami oldalról pontosan kik is készítették elő ezt az ügyletet, mely a szerződéskötéskor "Magyarország egyik legnagyobb, és a közép-kelet-európai régió meghatározó távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalata" létrehozását ígérte, de az a mostani bejelentés ismeretében bizonyos, hogy az állami apparátus oldalán valamit "benéztek". 

Azt, hogy végül 5 hónappal a 4iG többségi részesedési szándék bejelentése után milyen út vezetett a visszarendezés kikényszerítéséhez, egyelőre nem tudni. Belsős források alapján is csak valószínűsíteni lehet, hogy az ITM mellett a Belügyminisztériumot is érintett az MVM Net eladásával kapcsolatosan. És bár a 4iG nagy bevásárlásának előkészítése során a tárcáknak nem osztottak nagy értékű lapot, utólag vélhetően éppen felőlük érkezhettek az üzletre ilyen súlyos következményeket előidéző információk.

A kormányzati döntéshozók számára például az is későn válhatott világossá, hogy az MVM Net magánkézbe kerülésével kikerül az állami kézből az a hálózat, melyen a NISZ infrastruktúrája is működik. Ami viszont finoman szólva sem nevezhető ideálisnak, mivel ez gyakorlatilag a teljes állami távközlést és informatikai rendszer működését érinti. Ami viszont már állam és nemzetbiztonsági szálakat is penget, és a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben ez felértékelődött.

Az pedig igazán akár kényes helyzetet is teremthet, hogy az MVM Net tulajdonolta optikai kábelen működik a választási adatokat továbbító távközlési csatorna is.

Újabb nehéz ügy

"A felek határozott szándéka a tranzakcióval kapcsolatban felmerült kérdések mihamarabb történő végleges lezárása” - olvasható a BÉT honlapján kiadott rövid közlemény végén.

Nem ez az egyetlen probléma mostanában a vevő számára: a jelek szerint a 4iG balkáni biznisze, a TeleGroup Banja Luka 70 százalékos tulajdonrészének ugyancsak tavaly szeptemberben bejelentett megvásárlása is kútba esett, ahogyan az izraeli műholdügylet is egyelőre nincs véglegesítve. A SpaceCom részvényvásárlási és tulajdonosi részesedésszerzési ügyében a döntés február végén várható.

Eközben a Digi Zrt. megvásárlása hivatalosan már befejeződött, és új, az Antenna Hungáriától érkező ügyvezetője is lett vállalatnak, az első bizakodó nyilatkozatokon túl, több távközlési forrástól is úgy értesültünk, hogy sok a "kellemetlen meglepetés". Ahogyan egyikük a Digivel kapcsolatban fogalmazott: “kiderül, hogy az a menyasszony se olyan szép, mint ahogyan az a tervekben ábrázolva volt". 

Eközben a 4iG gyarapodása politikai színtéren is témává vált, mivel két ellenzéki politikus (Donáth Anna és Hadházy Ákos) levélben kért segítséget az Európai Bizottságtól azért, mert szerintük az informatikai cég utóbbi években mutatott növekedése mögött az európai uniós joggal ellentétes tételek találhatók.