A tavalyi utolsó negyedévben is folytatódott a jegybankok aranyvásárlási hulláma a nemzetközi piacokon. Így tavaly a világ jegybankjai már annyi aranyat vásároltak, amelyre közel egy évszázada nem volt példa, az úgynevezett aranydeviza-standard (Bretton Woods-i) rendszer  1971-es megszüntetése óta - írja a World Gold Council adataira hivatkozva a Financial Times.

A jegybankok tavaly összesen 27 milliárd dollár értékben vásároltak aranyat, összesen 651,5 tonnát, ami 74 százalékkal magasabb a 2017-es mennyiségnél. A vásárlásokat elsősorban a feltörekvő piaci országok jegybankjai hajtották végre, ezek közül sokan ugyanis igyekeztek tartalékaikon belül csökkenteni az amerikai dollár arányát, s sokan e helyett választották az aranyat, mint fedezeti eszközt. Az IMF adatai szerint a világ összes jegybanki tartalékán belül a tavalyi utolsó negyedévben ötéves mélypontra süllyedt az amerikai dollár aránya.

Kapcsolódó

Felhúzták az árfolyamot is

A vásárlások komoly támaszt adtak a tavalyi második félévben a nemesfém árfolyamának. Miután az első félévben mintegy 10 százalékkal esett annak dollárban számított kurzusa, a második félévben jelentősen drágult, kedden már nyolc hónapos csúcson járt 1314 dolláros unciánkénti árfolyamon. A World Gold Council piaci elemzési vezetője, Alistair Hewitt szerint a feltörekvő piaci jegybankok nagyjából hasonló arányban tartanak tartalékaikon belül amerikai dollárt, s vélhetően ezt a kockázatot igyekeznek kezelni az aranyvásárlásokkal.

A londoni székhelyű Official Monetary and Financial Institutions elemzőintézet adatai szerint a jegybankok a 2008-as válság óta növelték aranykészleteiket, amelyek összesített értéke jelenleg eléri az 1400 milliárd dollárt. Az intézet összefoglalójában kiemeli - sok más elemzéshez hasonlóan -, hogy a pénzügyi rendszerben tapasztalható bizonytalanságok jelentősen emelik az arany iránti keresletet.

Az oroszokkal egy sorban

A legnagyobb vásárló tavaly Oroszország volt, 2018-ban az orosz jegybank összesen 274,3 tonna aranyat vásárolt. Ehhez képest minimális mennyiségnek látszik az MNB tavalyi, mintegy 30,5 tonnányit kitevő beszerzése. Oroszország elsősorban amerikai államkötvényinek eladásából fedezte a története során legnagyobbnak számító vásárlásokat. Eközben voltak olyan jegybankok is, akik eladóként jelentek meg a piacon,. Az ausztrál, a sri lankai, német, az indonéz és az ukrán jegybank összesen 15,6 tonnával csökkentette készleteit az év során.

Az orosz aranykészletek nagysága mostanra elérte a 2066 tonnát, ez tartalékainak 18 százalékát teszi ki. Ez még mindig elenyésző arány, ha az amerikai 74, vagy a német 69 százalékos szintet nézzük. Elemzők szerint Oroszország egyébként készletei feltöltését nagyrészt a hazai kitermelésből hajtotta végre. Ez meglehetősen logikus, hiszen az ország az aranykitermelés teljes folyamatát házon belül meg tudja oldani a bányászattól a finomításig.

A  brit pénzügyi lap is megemlékezik arról, hogy tavaly több európai ország jegybankja is az aranytartalékok növeléséről döntött, köztük a magyar is. Az MNB 30,5 tonnányi vásárlása mellett a lengyel jegybank is vevőként jelent meg a piacon, 12 tonna erejéig.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!