Az arany ára három éven át épített bázist, pontosabban kijelölt egy ellenállást 2075 dollár körül, amelyet minél többször tesztelt (megérintette, de nem lépte túl), annál erősebb lett.

Kép: Economx

A grafikonon jól látszik, hogy tavaly már egyre többször tesztelte az ár az ellenállást, így nőtt a kitörés esélye, amikor az ár nagy erővel átlépi az ellenállást, és nem esik vissza alá, legfeljebb rövid időre, hogy aztán további, erős emelkedés következzen. Különösen erős szokott lenni a folyamat, ha az adott ár örökös csúcsot jelent: az arany esetében erről volt szó, így az év eleji kitörés óta újabb és újabb csúcsot dönt az ár.

Kapcsolódó

Látszólagos ellentmondás

A folyamatban annyiban tűnhet különösnek, hogy a részvénypiacok és az arany szinte versenyt futnak, miközben az amerikai állampapírok hozamcsökkenése eddig nem volt erőteljes, mivel még csak most fog megkezdődni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentési ciklusa.

A 10 éves amerikai államkötvény tavaly 5 százalék fölött tetőzött, ami egy rövid kiugrás volt, a jelenlegi 4,30 százalék körüli szint még nem olyan alacsony, hogy a pénz tömegesen más irányba áramoljon.

A részvénypiacok erőteljes emelkedése az év első felében optimizmust, kockázatvállalási hajlandóságot jelzett: ilyenkor az arany kisebb szerepet szokott kapni, hisz rendszerint inkább menekülőeszközként gondolnak rá tőzsdei zuhanások idején. Az ellenmondást az oldja fel, hogy az aranyat nem elsősorban befektetők vásárolták nagy tételben, hanem jegybankok, melyek közül a kínai jegybank jelentős kereslete ismert volt.

Jegybanki vásárlások

Kína óriási devizatartalékkal rendelkezik, amelynek jelentős része amerikai állampapírban van, ugyanakkor az ország az USA-val megromlott gazdasági és politikai kapcsolatai okán megkezdte ennek arányos csökkentését, és helyette az egyik fő alternatíva az arany.

Ez jelentős vételeket hozott a piacon, és más jegybankok is vásároltak, köztük olyan, gyorsan fejlődő országok jegybankjai, amelyek devizatartaléka gyorsan nő, ezért olyan mennyiségben vásárolnak aranyat, hogy annak aránya nagyjából állandó maradjon a devizatartalékon belül.

Kép: Getty Images / Bob Henry

Belehúztak az első negyedévben

Az érdekes az, hogy idén jelentős emelkedést produkáltak a főbb amerikai részvényindexek még az elmúlt két hét korrekciójával is, az arany ezt felülmúlta több mint 17 százalékos emelkedésével. Az, hogy a nemesfém megverje a szokatlanul nagy lendületben lévő részvénypiacot, valóban különlegesség.

A folyamatra azonban most megvan a magyarázat, mivel a World Gold Council (aranytanács) nyilvánosságra hozta a jegybankok idei elő negyedéves vásárlásait a Zerohedge szerint. Az adatok alapján már az elmúlt két évben is évente több mint ezer tonnát vásároltak a jegybankok, ezzel a kereslet negyedét adva, ami magyarázza az árfolyamban a bázis épülését.

Az idei első negyedévben azonban 290 tonna volt a jegybanki vásárlás, a legnagyobb mennyiség 24 éve, és 69 százalékkal több, mint az elmúlt öt év első negyedéveinek átlaga, ami 171 tonna volt.

A kínai és az indiai jegybank a legnagyobb vásárlók: Kína az említett biztonsági okokból, pláne, hogy Donald Trump esetleges újabb elnöksége további feszültségeket hozhat, hisz a Kína elleni vámháborút is ő indította el. India esetében a devizatartalék gyors növekedése önmagában jelentős keresletet generál.

Kína siet

A Metals Focus, a Rfinitiv és a World Gold Council adatai szerint Kína 17 hónapja folyamatosan növeli vásárlásait, és 2022 óta 16 százalékkal növelte aranytartalékát. Ebben az orosz-ukrán háború is szerepet játszhatott, hisz Kína láthatta, hogy ha egy ország egyoldalú katonai  agressziót indít (és ez Kína esetében sem zárható ki Tajvannal szemben), akkor annak egyszerűen befagyasztják nyugati devizatartalékait.

Emellett indoka lehet az időzítésnek, hogy a kínai kormány enyhülést várt a Biden-kormányzattól 2021-ben Trump távozása után, azonban ez nem következett be, sőt, még feszültebb lett a viszony.

Ami a jövő szempontjából érdekes: távolról sincs feltöltekezve még Kína az összes devizatartalékához képest. Az arany aránya mindössze 4,6 százalék, miközben az amerikai államkötvények a portfólió felét teszik ki. A helyi sajtó szerint a kínai jegybank célja, hogy nagyjából 14 százalékra növelje a jelenlegi 4,6 százalékos arányt, ami gigantikus keresletet jelent a piacon: kérdés, hogy ezt mennyi idő alatt tervezik megvásárolni, de a következő években ez mindenképp jelentős vételi erőt fog jelenteni.

Mi várható?

Az indiai jegybank az első negyedévben 19 tonnával növelte tartalékait, emellett érdemi mennyiséget vásárolt Szingapúr, Katar, Törökország és Omán jegybankja a fenti források szerint. Európában a cseh és lengyel jegybank növelte az aranykészletét. Az ilyen jellegű vásárlások, amelyek elsősorban a tartalékok arányának stabilan tartására szolgálnak, a jövőben is értelemszerűen fennállhatnak, azonban önmagukban nem feltétlenül hajtanák fel az árat.

A döntő tényező Kína, pontosabban a kínai vásárlások üteme, és ebben nagy szerepe lehet annak, hogy a következő amerikai kormányzat milyen Kína-politikát fog folytatni. Ha a feszültség fennmarad, Kína akár egyre magasabb áron is hajlandó lehet a vásárlások fokozására, ha enyhülés következik be, megszűnhet a fokozott árnyomás, de nagy visszaesést nehéz elképzelni az árban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!