Vége az amerikai egyezménynek, de nem kell lemondanunk a nagy nyereségről

Míg korábban sokan nem tekintették véglegesnek az egyezmény tavaly bejelentett megszűnését, ez most már egyre inkább reálissá válik, hisz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég közzétette, hogy már csak idén alkalmazhatók az egyezmény szerinti adózási szabályok. Így van ugyan még 10 hónap felkészülési ideje az érintetteknek, nem árt áttekinteni, hogy milyen változások következnek, és hogy lehet erre felkészülni.

Sokakat érinthet

A magyar gazdaság szempontjából annak lehet döntő szerepe, hogy az amerikai cégeket, befektetőket hogyan érinti a változás. Egyelőre azonban, mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek, őket nem érinti a változás.

Akik leginkább aggódni kezdtek, azok a befektetők, akik amerikai részvényeket birtokolnak, vagy ezekkel kereskednek. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez nem érint nagy kört, azonban ez távolról sincs így. Ma, a globális befektetések világában, amikor mobilapplikációról könnyedén lehet a világ szinte bármely befektetési termékével kereskedni, nagyon sokan vannak, akik birtokolták már amerikai részvényeket.

A legnagyobb piac, a legjobb lehetőségek

A 90-es években a hazai közönség még csak a Budapesti Értéktőzsdén tudott részvényekkel kereskedni, más piacokhoz nehézkes volt a hozzáférés. Akkor azonban nem is volt szükség másra, hisz a BÉT aranykorát élte: rengeteg részvényt vezettek be, és miután a világgazdaság vérkeringésébe frissen bekapcsolódott, nagy fejlődés előtt álló volt szocialista országok részvényeire szívesen vették a világ legnagyobb befektetési alapjai is, az árfolyamok szárnyaltak.

Ez azonban nem tartott örökké, de akik sikeresek voltak a befektetésben, szerették volna világszerte megtalálni a hasonló lehetőségeket. Az internetes kereskedési platformok elterjedése ezt lehetővé tette, sőt leegyszerűsítette, és miután az amerikai részvénypiac messze a legnagyobb, legnépszerűbb, legforgalmasabb a világon, nagyon sokan ezekből a papírokból kezdtek vásárolni. Ráadásul az utóbbi évtized technológiai fejlődésének sikereit is döntően olyan közismert cégek aratták le, mint a Tesla, a Netflix, a Facebook vagy a Google, és aki időben megvásárolta részvényeiket, annak igen szép árfolyamnyereséget hozott a döntés.

Búcsú az osztalékrészvényektől

Ráadásul 2009-től 2021-ig egy igen hosszú, az amerikai piacon majdhogynem megszakítás nélküli emelkedő trend zajlott, és ez érthető módon további kisbefektetőket vonzott a piacra. 

Eddig, ha valaki egy befektetési döntést akart meghozni, nem kellett gondolkoznia adózási szempontból, hogy európai vagy amerikai részvényt vesz, viszont év végétől ez megváltozik.

Akik eddig részben vagy egészben az osztalékhozam miatt tartottak amerikai részvényeket (ahogy ezt a világ legnagyobb befektetési guruja, Warren Buffett is teszi), azok bajban lesznek, ugyanis az eddigi 15 százalékos forrásadó helyett legalább 35 százalékot fognak fizetni, ami már értelmetlenné teheti az ilyen befektetést. A befektetők viszonylag kis hányada tartozik ebbe a csoportba, ha pedig valaki Buffett módjára nagy portfóliót tart és lényegében az osztalékból (nem lehetnek sokan), annak érdemes megfontolnia, hogy átteszi székhelyét egy olyan EU-országba, ahol érvényes a kettős adóztatást kizáró egyezmény.

Az árfolyamnyereségre van megoldás

Ami sokkal több befektetőt érint, az az árfolyamnyereség kérdése. A legtöbben abban bízva vesznek meg egy részvényt, hogy a cég sikeres lesz, a részvény akár a többszörösére is emelkedhet. Mások olyankor vásárolnak, amikor egy-egy részvény fundamentálisan indokolatlanul esik túl mélyre, és komolyabb felpattanásra számítanak. Természetesen előfordul, hogy az ügyletek egy része veszteséges, a többi nyereséges, de az összesített eredmény pozitív: ilyenkor különösen kellemetlen, ha az adózás meg van bonyolítva.

A jó hír az, hogy a világméretekben megnövekedett befektetői igények kielégítésére sok új befektetési terméket hoztak létre, amelyek segítenek kiküszöbölni az ilyen problémákat. Közülük igen népszerűek az ETF-ek, amelyek egy olyan társaság, kvázi alap papírjai, amelyek pontosan lekövetik egy adott részvény, index, vagy más befektetési termék árfolyammozgását, vagy az CFD-k, amely egy, a brókercéggel kötött szerződés az adott termék árára.

Így már lehetővé válik, hogy egy amerikai részvény helyett az árfolyamát gyakorlatilag pontosan lekövető instrumentumot vásároljunk meg, és ez már európai befektetésnek minősüljön. Az ilyen termékeket leginkább azért hozták létre, hogy a befektetők tőkeáttétellel is könnyen kereskedhessenek (nagyobb összeget fektessenek be, mint amennyi pénzük van, igen kockázatos), vagy könnyen nyithassanak short pozíciót, ha árfolyamesésre számítanak. Ugyanakkor ilyen esetre is megoldást nyújtanak, hisz szinte tetszőleges országban bejegyezhető az érintett alap vagy cég.

Kis hátrány, nagy előny

A hátrány így az, hogy a részvényt ténylegesen nem birtokoljuk, ezért az osztaléktól elesünk, és persze közgyűlésre sem tudunk elmenni, de ezt igazán kevesen bánják. Ha viszont a várható árfolyamnyereség miatt vásárolunk, tökéletesen megfelelőek ezek az eszközök,

olyannyira, hogy sokan már most is ezekkel kereskednek az adott részvény helyett.

Fontos, hogy elismert, komoly brókercégnél kereskedjünk, aki jelzi, ha például egy ilyen eszköz lejár és másikat kell venni helyette.

A megoldás tehát adott lesz, vélhetően az év végi időpont előtt a brókercégek is fel fognak készülni az ügyfelek igényeire, és maguk is úgy fogják ajánlani termékeiket, hogy jelzik, melyik adózik a korábban megszokott módon, melyikre vonatkoznak új szabályok, és milyen egyéb kockázatok merülhetnek fel. Ezeket nyomon követjük, és tájékoztatjuk olvasóinkat a részletekről.