Augusztusban is megérezték a szuperkötvény hatását a befektetési alapok. A konstrukciókból több mint 40 milliárd forint távozott a júliusi csaknem 45 milliárd, és a júniusi több mint 179 milliárd után - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. A befektetők főleg a pénzpiaci, a kötvény-, az abszolút hozamú és az ingatlanalapoknak fordítottak hátat - a háttérben a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) vonzó hozama mellett más tényezők is állhattak.

Fogynak az ingatlanalapok

Kapcsolódó

2016 óta minden év az ingatlanalapokról szólt, gigantikusra híztak ezek a konstrukciók. A vagyonuk május végén állította be az 1667,4 milliárd forintos rekordot, azóta hónapról hónapra csökken. Ennek egyik oka, hogy május 15-től több nagy alapkezelő is felfüggesztette a befektetési jegyek értékesítését, vagy pedig korlátozta azt. A háttérben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása áll, amely alapján az újonnan kibocsátott befektetési jegyek visszaváltási ideje 180 napnál nem lehet rövidebb.

Június óta 137,55 milliárd forint távozott az ingatlanalapokból, hasonló ütemű tőkekivonásra utoljára 2008-ban volt példa, akkor az alapok befektetési jegyeinek visszaváltását fel is kellett függesztenie a pénzügyi felügyeletnek, hogy lassítsa a tőkekiáramlást, és ezzel megakadályozza, hogy nyomott áron kelljen kényszerértékesíteniük az alapoknak az ingatlanjaikat.

Jól jártak a hosszú kötvényalaposok

A szuperkötvény piacra dobásának nagy vesztesei voltak a kötvényalapok is. A hazai rövid kötvényalapokból három hónap alatt 77 milliárd forint távozott, a hazai hosszú kötvényalapokból pedig 11,5 milliárd ment ki. A rövid kötvényalapokat jó döntés lehetett MÁP+-ra cserélni, hiszen a rövid állampapírhozamok hiába csökkentek az elmúlt hónapokban, olyan mértékben nem estek, hogy megverjék az új lakossági állampapírt.

A hosszú kötvényalapok viszont átlagosan 3 százalékot, sőt annál is többet emelkedtek az elmúlt három hónapban, vagyis egyetlen negyedév alatt hoztak majdnem annyit, mint a MÁP+ egy év alatt. Azok, akik megvárták az augusztusi mélypontot a hozamoknál, és akkor szálltak ki a kötvényalapjukból, nagyon jól járhattak. Nem sokan tettek így, a nyolcadik hónapban a Bamosz adatai szerint még 2 milliárd forint sem ment ki a hazai hosszú kötvényalapokból.

Többen próbáltak profitot realizálni abból, hogy a nemzetközi kötvénypiacon is mélyponton voltak a hozamok, a nemzetközi kötvényalapokból egyetlen hónap alatt 13 milliárd forint ment ki. Ebben szerepet játszhatott a rekord gyenge forint is, amin szintén nyerhettek a befektetők.

Megjelentek az árfolyamspekulánsok

A Bamosz adataiból az is jól látszik, hogy van egy réteg, amelyik a gyenge forinton próbált sok pénzt keresni. Az augusztusban már történelmi mélyponton lévő, 330 forint fölötti euró- és 300 forint fölé kúszó dollárárfolyam láttán nagyon sokan döntöttek úgy, hogy kiveszik a pénzüket a dolláros és eurós befektetési alapokból.

Az euróövezeti likviditási alapokból csaknem félmilliárd, a dollárövezetiekből 824 millió forint ment ki. A kötvényalapoknál még többen nyerészkedtek az árfolyamon, az euróövezeti rövid kötvényalapokból több mint 3 milliárd, a dollárövezetiekből 2 milliárd forint távozott.

Abszolút hozam?

Az abszolút hozamú alapokból zsinórban 15 hónapja vonják ki a pénzt a befektetők. Hiába törekszenek az alapok kezelői arra, hogy bármilyen hozamkörnyezetben pozitív teljesítményt érjenek el, és ennek érdekében akár shortolhatják is a piacokat, ez nem mindig sikerült, az ilyen eszközök eléggé vegyesen teljesítettek az elmúlt évek alacsony hozamkörnyezetében.

Az abszolút hozamú alapok legfőbb vásárlói a privátbanki ügyfelek, akik az elmúlt években folyamatosan térhettek át a magas hozammal kecsegtető, az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírba, újabban pedig a MÁP+-ba. Vannak persze olyan konstrukciók, amelyek könnyedén megverték a lakossági állampapírokat, ilyen volt például az OTP Supra, amely az elmúlt három hónapban is 8,5 százalékot hozott. A nagy alapok közül Platina Pí, a Citadella vagy a Hold VM viszont nem bírta az iramot a jól fizető állampapírokkal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!