Egyelőre nem látszik a bankok és brókercégek hirdetményeiben, hogy áthárítanák a tranzakciós illetéket július 1-től az ügyfeleikre. A rendelet már egy hete megjelent, a szabályok ismertek, de friss kondíciós listákat sehol sem látni. Igaz persze az is, hogy a kormány világossá tette: nem fogja tűrni a teher direkt módon történő áthárítását a fogyasztókra.
Vélhetően ez nem is volna most ildomos, hiszen ha más szektor nem is, a brókercégek valóban komoly "extraprofitra" tehettek szert az elmúlt években. A befektetési vállalkozások voltak a nagy nyertesei a koronavírus-járvány okozta tőzsdei krízisnek éppúgy, mint a kirobbant orosz-ukrán háborús konfliktusnak. Az idei első negyedévben a brókercégek 8,68 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami 85 százalékkal magasabb a tavalyinál, pedig 2021 és 2020 is nagyon erős első negyedévvel indult ebben a szektorban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. 2021-ben is rekordprofittal zárta a szektor az évet, a 18,5 milliárd forintos nettó eredmény 56 százalékkal haladta meg a 2020-asat, ami úgyszintén történelmi csúcs volt.
Év | Milliárd forint |
2016 | 3,863 |
2017 | 6,003 |
2018 | 7,397 |
2019 | 9,233 |
2020 | 11,868 |
2021 | 18,522 |
2022. I. negyedév | 8,677 |
Forrás: MNB |
A tőzsdei turbulenciák és a magasra ugró infláció a kisbefektetőket is arra késztették, hogy tőzsdézzenek. Az MNB adatai szerint az azonnali tőzsdei forgalom az első negyedévben 75 százalékkal nőtt a brókercégeknél, a származtatott ügyleteké pedig a 2,8-szeresére ugrott. Már februárban is jókora forgalomnövekedést mértek, de a március kiemelkedő hónap volt, a tavalyi kétszeresére nőtt az azonnali piacon a megbízások értéke. Az 1041 milliárdos havi tőzsdei forgalom a brókercégeknél történelmi rekord, az előző csúcs 2020 márciusában, a covid-járvány kitörésének hónapjában volt, az dőlt meg most. Áprilisban valamelyest mérséklődött már a kötések volumene, de éves összevetésben még mindig bőven a tavalyi 1,7-szeresénél jár négy hónap után az azonnali piaci forgalom.
A kispénzűek fizetnek majd többet
Az értékpapírokra kivetett illetékből, illetve abból, hogy a tranzakciós illeték limitjének maximumát 10 ezer forintra emelte az állam, 50 milliárd forintnyi extra bevételt remél a költségvetés. A lakossági banki tranzakciókból vélhetően nem sok plusz pénz folyik majd be, hiszen eddig 2 millió forintos utalásoknál érte el a közteher a felső limitet, most 3,33 milliónál fogja, de a legtöbb tranzakció ezeknél alacsonyabb összegű. A cégek átutalásaiból folyhat be több pénz a bankoktól.
Az értékpapíroknál annál inkább jellemző lehet, hogy milliós értékben kereskednek velük a magánbefektetők is. A tranzakciós illeték közülük a valódi kisbefektetőket érintheti rosszabbul, ha esetleg mégis áthárítanák a terhet a pénzügyi szolgáltatók, ők ugyanis valószínűleg több értékpapír-vásárlást hajtanak végre 3,33 millió forint alatti összegben. Utánuk a befektetési szolgáltatók pont ugyanannyi illetéket fizetnek majd be, mint a privátbanki ügyfelek esetenként több tízmilliós ügyletei után, vagy az olyan juttatáscsomagok után, amelyben nemrég például az OTP vezetői részesültek.
A szakértők pont ezért nem is feltételezik, hogy például a privátbankok át fogják hárítani ezt a terhet az ügyfelekre. "Ez olyan tétel, amelyet le tudnak nyelni, inkább a kis méretű tranzakcióknál lehet jelentős, a prémium ügyfelek ügyleteit érintheti nagyobb mértékben" - mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Ez mintegy 470 ezer ügyfélszámlát és 5200 milliárd forintnyi vagyont jelenthet. A privátbanki számlák száma ennek kevesebb, mint a tizede, 42 ezer körül van, az ügyfélvagyon viszont nagyobb, a 7 ezer milliárd forintot is meghaladja.
Ha esetleg mégis megtörténne az illeték áthárítása, akkor a kisbefektetők úgy úszhatnák meg, ha ismét visszatérnek a tőzsde helyett az állampapírpiacra, a jogszabály ugyanis az államkincstárnál vezetett értékpapír-tranzakciók és a postai állampapír-vásárlás illetékmentességét megtartja. Kérdés persze, hogy mennyire maradnak vonzók ezek az eszközök a jelenlegi két számjegyű infláció mellett, a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már csupán 67 milliárd forintnyi lakossági állampapírt tudott eladni, ami meglehetősen alacsony mennyiségnek számít.
Inkább tőzsdéznek a háztartások
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint is elég gyengén áll az idén a lakossági állampapírok értékesítése. A jegybank első négy havi statisztikái szerint mindössze 83,8 milliárd forinttal haladta meg a friss vásárlások értéke a visszaváltásokét, pedig a lakosság bőven jutott plusz forrásokhoz februárban a családok személyi jövedelemadó-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj kifizetési révén. Március volt a mélypont, akkor csaknem 239 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza, vagy nem újítottak meg, április viszonylag jó hónap volt, a háztartások 141 milliárd forintnyi friss pénzt fordítottak állampapírra.
A tőzsde sokkal inkább megmozgatta a kisbefektetők fantáziáját. Az idén négy hónap alatt 255 milliárd forintnyi friss pénz került magyar részvényekbe. Hiába estek a piacok, a lakosság rendületlenül vásárolta a papírokat, főleg az OTP-t, bankpapírokba ugyanis csaknem 280 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került négy hónap alatt, vagyis három és félszer annyi, mint állampapírokba. Az sem zavarta a kisbefektetőket, hogy a veszteség egyelőre tetemes, már az első négy hónap alatt csaknem 150 milliárd forintot buktak a bankrészvényeken, és nem segít az árfolyamon sem a tranzakciós illeték kibővítése, sem az új extraprofitadó.
A külföldi részvények és befektetési jegyek is komoly versenytársaivá váltak a magyar államnak, külföldi részvényekből az idén négy hónap alatt 62,5 milliárd forintot fektettek be a magyar háztartások, befektetési jegyekbe pedig csaknem 55 milliárdot, jelenleg 870 milliárd forint körüli összeget tartanak magyar kisbefektetők külföldi befektetési alapokban és 560 milliárd forint fölött van a külföldi részvényállományuk. A lakosságnál lévő külföldi kötvényállomány is nőtt valamelyest az idén, és a piaci értéke áprilisban megközelítette a 130 milliárd forintot.
Értékpapír | Milliárd forint |
Magyar állampapír | 10193,3 |
Egyéb hitelpapír | 82,3 |
Hazai befektetési alap | 4586,3 |
Hazai részvény | 1133,2 |
Külföldi kötvény | 129,8 |
Külföldi befektetési alap | 870,9 |
Külföldi részvény | 562,6 |
Összesen | 17558,3 |
Forrás: MNB |
Egyre több az értékpapírszámla
Hogy ennyire szeretnek tőzsdézni a kisbefektetők, az jó hír az államnak, hiszen több tranzakciós illeték folyhat be ezen a címen. Az értékpapírszámlák száma is rohamosan nő, a jegybank adatai szerint az idei első negyedévben már közel járt az 1,88 millióhoz, ami január óta 36 ezres növekedés. A koronavírus-járvány kitörése óta pedig mintegy 160 ezer értékpapírszámlát nyitottak Magyarországon, ebből 123,5 ezret a brókercégeknél.
Befektetési szolgáltató | Értékpapírszámla összesen | NYESZ | TBSZ |
Hitelintézetek | 1 496 204 | 71 582 | 155 414 |
Befektetési vállalkozások | 343 157 | 23 346 | 91 286 |
Fióktelepek | 39 640 | 996 | 9 906 |
Összesen | 1 879 001 | 95 924 | 256 606 |
Forrás: MNB |
Az ügyfélszámlákon lévő vagyon ugyan csökkent valamelyest a történelmi csúcsokhoz képest, hiszen az árfolyamok estek, április végén nem érte el a 46 ezer milliárd forintot. Az azonban látható, hogy az adóoptimalizálás egyre több ügyfél számára fontos. A nyugdíj-előtakarékossági számlák száma ugyan még mindig csökken, már alig éri el a 95 ezret, és a rajtuk lévő összeg is 440 milliárd forintra esett vissza márciusra a tőzsdei árfolyamok és az állampapírpiac gyengélkedése miatt.
A tartós befektetési számlák (tbsz) száma viszont majdnem 3700 darabbal nőtt, és ismét 256 ezer fölött van. Ezeken a számlákon 3430 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a befektetők a bankoknál, a brókercégeknél és más pénzügyi szolgáltatóknál.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!