A Lukoil orosz olajvállalatra kivetett ukrán szankciók miatt a szlovák és a magyar olajfinomítók növekvő hitelkockázattal szembesülnek az energiaellátás pedig középtávon veszélybe kerülhet – értékelte az egy hete kirobbant tranzitügy hatásait a Fitch Ratings.
Ebben a cikkben foglaltuk össze az elmúlt hét eseményeit a Lukoil-ügyről.
A Lukoiltól állítólag már június óta nem érkezik nyersolaj a Barátság vezetéken, azt azonban továbbra sem tudni, hogy a két érintett ország felé mennyiben sikerült más olajtermelők készleteiből pótolni a kieső mennyiséget. Mint a Fitch írta, a Lukoil beszállítások aránya elég magas ahhoz (a magyar finomítóba érkező éves mennyiség mintegy negyede), hogy a szankció középtávon veszélyeztesse a két ország ellátását.
A Fitch emlékeztet rá, hogy a finomítóiban 65-70 százalékban orosz nyersolajat felhasználó Mol ezt a kitettséget ez év végéig 50-55 százalékra szeretné csökkenteni.
A teljes leválás azonban csak 2026-ban válik lehetővé.
Jó hír a hitelminősítő szerint, hogy a két ország is 90 napnyi nettó importot kitevő stratégiai nyersolajkészlettel rendelkezik, ráadásul a Mol jelentős készpénzállománya is jelentős, amivel az átmeneti szállítói zavarok csillapíthatók.
A Fitch felvet egy alternatív megoldást: véleményük szerint egyrészt a Barátság bizonyos szakaszainak korlátozása esetén vízi úton is elszállítható az olaj más átvételi pontokra, ráadásul a pozsonyi és a százhalombattai finomítók működtethetők más típusú kőolajjal, igaz, így csak csökkentett kapacitással lehet üzemelni és a jövedelmezőség is szerényebb.
Szlovákia tavaly a nyersolajimportjának 88 százalékát Oroszországból szerezte be.
Most úgy áll a helyzet, hogy a Mol csoport két finomítója kap orosz olajat a Barátságon: a Rosznyeft és a Tatnyeft szállít, a vezeték használatától letiltott Lukoil azonban nem.
A Politico cikke szerint az EU is kész részt venni a magyar-ukrán olajvitában, az Európai Bizottság azonban egyelőre nem lát azonnali ellátási problémákat. Mindenesetre az EU „kész tárgyalni”. Hogy ez biztosan megtörténhessen, ahhoz Magyarország és Szlovákia hivatalos lépése kellett, hétfőn a két ország felkérte az EU végrehajtó testületét, kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával, mivel a Lukoil elleni ukrán szankció sérti a 2014-es társulási megállapodást az EU és Ukrajna között.
A magyar külügyminiszter már kedden jelezte, az EU-ba igyekvő egyetlen döntéssel veszélybe sodorta Magyarország olajellátását. Szijjártó Péter hozzátette, amíg a kérdést nem rendezi Ukrajna, vagyis nem teszi lehetővé ismét a Lukoil szállításait, Budapest blokkolni fogja az Európai Békekeret 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási kompenzáció kifizetését Kijevnek.
Egy szerdai bukaresti tárgyaláson a bolgár energiaügyi miniszter segítséget ajánlott fel Magyarországnak a Lukoil-ügy miatt, így „amennyiben például kőolajtermékek vonatkozásában szükségünk van újabb mennyiségekre, azt különböző számítási módokkal el tudják juttatni Magyarországra” – jelentette be szerda délutáni videós bejelentkezésében Szijjártó Péter, a Portfolio.hu beszámolója szerint.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!