Tavaly összesen 175 új tőzsdei bevezetéssel egybekötött első nyilvános részvénykibocsátást (IPO) bonyolítottak az Egyesült Államokban, idén eddig mindössze négyet. A romló piaci hangulatban ráadásul januárban egy új bevezetés sem történt, de nem lehetnek boldogak a tavalyi kibocsátásokon vásárló befektetők sem. Az új részvények 70 százaléka kibocsátási árfolyama alatt forog, s átlagosan 20 százalékot bukhattak eddig az akkor vásárló és mindez idáig kitartó befektetők.

Ráadásul nem csak a kisebb, kevésbé ismert cégek részvényeivel van probléma, a 10 legnagyobb kibocsátás közül kilencnél találkozunk most már a kibocsátási ár alatti tőzsdei árfolyammal, a nagyobb cégek részvényein a befektetők átlagos vesztesége elérte a 25 százalékot - írja összefoglalójában a Wall Street Journal.

Halasztanak

Az IPO piac lefagyásának messze gyűrűző hatásai lehetnek, nem csak a Wall Street-en, de a Szilícium-völgyben is, ahol számos cég befektetői kényszerülnek arra, hogy hónapokkal, vagy akár évekkel is eltolják cégük tőzsdei megjelenését. A tavaly félévkor romló hangulat ellenére év végén még számos olyan cég volt, aki benyújtotta kérelmét egy 2016 eleji tőzsdei kibocsátásra, portfólió menedzserek és befektetési bankárok elmondása szerint azonban ezek többsége most a halasztás mellett döntött.

Ezek között ráadásul vannak olyanok is amelyek még nem képesek a pozitív cash-flow termelésre, s pont a kibocsátás során próbálták volna meg a további működéshez összeszedni a megfelelő tőkét. Persze erre a célra ott vannak a privát befektetők is, azonban most, hogy a nyilvános kibocsátások lehetősége egy időre bezárulni látszik, ezek is szigorúbb elvárásokat kezdtek el támasztani a cégekkel szemben.

Byron Deeter, a Bessemer Venture Partners szilícium-völgyi irodájának szakértője szerint számos olyan cégnél, ahol tavaly emeltek tőkét privát befektetők segítségével előfordul, hogy a befektetők kérik őket, nézzék át újra idei tervszámaikat és jelentősen csökkentsék tervezett költségeiket. Így próbálják meg biztosítani, hogy a cégek minél hamarabb kezdjenek el nyereségesen működni, s ne kelljen pótlólagos tőkét bevonni.

Nő az aggodalom

A befektetők aggodalmát növeli, hogy a nyilvánosan jegyzett cégek körében esnek az értékeltségi szintek. Az S&P 500-as index e-kiskereskedelmi szektora, amely a Netflix és az Amazon részvényeit is tartalmazza idén eddig 19 százalékot esett, az olyan internetes, szoftver- és szolgáltató cégek pedig, mint a Google anyavállalata, az Alphabet, vagy a Facebook, átlagosan 6 százalékkal értékelődtek le.

A tech-cégek közül az elmúlt években ráadásul nem egy akadt, amely nem vált nyilvánossá, mivel így is találtak kellő számú befektetőt a zártkörű tőkeemelések során is. Ez most elemzők szerint változni fog. A cikk szerint elsősorban azok a cégek kerülhetnek nyomás alá, amelyek nagy víziókkal rendelkeznek ugyan, de alacsony profitréssel működnek és egyelőre csak égetik a befektetők pénzét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!