Viszonylag jól el tudtak magasabb kamatok mellett muzsikálni a gyengébb költségvetési helyzettel rendelkező feltörekvő piaci országok – ebbe az országcsoportba tartozik Magyarország is – az év első négy hónapjában, azonban ebben most fordulat állhat be. A Bloomberg elemzése szerint ugyanis a befektetők egyre finnyásabbá kezdtek válni április óta és sokkal jobban szelektálnak az országok között a költségvetési politika szigora alapján.

Ez a második negyedév kötvénypiaci teljesítményén is megmutatkozik. A legjobban teljesítő országok – köztük Argentína, Törökország és Egyiptom – mindannyian költségvetési reformokat készülnek végrehajtani, míg a gyengébben szereplő kötvényeket kibocsátó országok közös jellemzője, hogy ott a piac növekvő költségvetési deficittel számolnak. Ilyen ország például Mexikó és Brazília. 

Az egyik megkérdezett szakértő szerint a folyamatban egyaránt szerepet kaptak néhány országban a meglepő választási eredmények, de az is, hogy egyre inkább felismerik, a monetáris és fiskális politika iránya szorosan összefonódik. Az is kezd látszani, hogy a várt monetáris lazítás egy csomó helyen komoly korlátokba ütközhet, ha a fejlett gazdaságokban a korábban vártnál hosszabb ideig maradnak magasabb szinten a kamatok.

Idén márciusig az volt a trend, hogy a feltörekvő országok kötvényei közül azok szerepeltek a legjobban, ahol a helyi jegybank elég szigorú tudott lenni és magasra tolta a hozamszinteket. Mexikó 37, Brazília 22, Lengyelország és Kolumbia 18 százalékos hozammal örvendeztette meg a befektetőket ebben az időszakban. Ugyanakkor az olyan országok kötvényeit, ahol a kamatokat nem emelték meg kellőképpen büntették a befektetők, erre példa Törökország, Argentína és Dél-Afrika.

Most azonban az argentin kötvények a június végéig tartó negyedévben a legjobban teljesítőek lettek helyi devizában számolva, miután Javier Milei elnöknek sikerült keresztülvernie olyan adóreformokat, amelyek segítheti az országot költségvetési céljai elérésében és az elszabadult infláció megfékezésében. Az általa megvalósított reformokat Milei olyan sikeresnek minősítette, hogy ezek alapján szerinte jogosult lenne a közgazdasági Nobel-díjra is. Erről bővebben itt írtnuk.

Hasonlóképpen, az egyiptomi kötvények is hasznot húznak Abdel-Fattah El-Sisi elnök gazdasági átalakításra tett előkészületeiből. A befektetők Törökországot is díjazzák a költségvetési ortodoxiához való visszatérésért. De a héten a brazil kötvények veszteségei is csökkentek, miután Fernando Haddad pénzügyminiszter kiadáscsökkentést jelentett be az ország pénzügyeinek megerősítése érdekében.

Az elmúlt hetekben kitört kenyai zavargások azonban komoly emlékeztetők arra nézve, hogy a költségvetési reformok végrehajtása milyen nehézségekbe ütközhet. 

A fiskális reformokkal az a probléma, hogy fájdalmat okoznak az amúgy is szenvedő lakosságnak. A kenyai tüntetések azt jelzik, hogy vannak határai annak, hogy milyen gyorsan lehet ilyen reformokat megvalósítani

– mondta Charles Robertson, a FIM Partners makrostratégiai vezetője a hírügynökségnek.

A feltörekvő országoknak egyébként a fejlett gazdaságokhoz hasonlóan lenne hol szigorítaniuk költségvetésükön. Szinte mindenhol hatalmas magugrás volt tapasztalható a költségvetési hiányban 2019 és 2023 vége között, miután világszerte állami kiadásokkal igyekeztek elkerülni azt, hogy a gazdaság végleg lefagyjon a járványügyi intézkedések, lezárások nyomán.

Magyarország ebben a mezőnyben is elég kiemelkedő helyen szerepelt. A költségvetés hiánya a GDP százalékában a 2019-es 2 százalékról 6,7 százalékra ugrott 2023-ra. Ez az az elemzés által vizsgált 12 feltörekvő ország közül a legnagyobb romlásnak tekinthető százalékpontban a bruttó hazai termék arányában. A második legnagyobb megugrást 4,4 százalékponttal Lengyelország hozta össze ebben az időszakban. Magyarország egyébként több más tagállammal együtt túlzottdeficit-eljárásra számíthat magas költségvetési hiánya miatt. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!