Jött a szuperkötvény, és mindent vitt, a befektetési alapokból is kiszálltak a kisbefektetők az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júniusban és júliusban több mint 125 milliárd forint távozott ezekből a konstrukciókból. A hűtlen befektetők azokban nem biztos, hogy jól jártak, az idén ugyanis az alapoknak kifejezetten jól megy: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint a 700 hazai befektetési alapból mindössze 88-nak lett az idén negatív a hozama, és időarányosan nézve a konstrukciók bőven több mint fele ért el a Magyar Állampapír Plusznál (MÁP+) magasabb hozamot.

Orosz, román részvények

Az év legjobbjai eddig az és orosz részvényalapok voltak, az oroszországi tőzsdén befektető részvényalapokkal - ilyen az OTP-nél és az Aegonnál van - 30 százaléknál is többet lehetett keresni, a bukaresti piacon befektető részvényalappal, amelyet az Accorde Alapkezelő jegyez, 27,5 százalék fölötti nyereséget érhettek el a befektetők a forintos sorozattal.

Ott vannak a toplistán a fejlett piaci részvényalapok is, utóbbiak azon is sokat nyertek, hogy a dollár erősödött a forinttal szemben. A fejlett részvénypiaci alapok között több olyan is volt, amelyik 20 százalék fölötti hozamot ért el az év eleje óta. Ezek között van egyebek mellett az Amundi USA devizarészvény alapja, az OTP Omega, a Budapest Alapkezelő BF Money és a CIB fejlett részvénypiaci alapjai, MKB az MKB észak-amerikai részvényalapja és a Generali Mustang.

Kivirultak a zöld befektetések

A klímaváltozás témát nem csak a politikusok kapták fel, de a befektetők is láttak benne fantáziát. Az OTP Klímaváltozás 130/30 alap forint sorozatának árfolyama csaknem 25 százalékot emelkedett január óta, a K&H Öko pedig 12,5 százalékos pluszban áll. A zöld cégek részvényeinek árfolyamát egyebek mellett az a nemzetközi trend is magasan tartja, hogy egyre több alapkezelő és intézményi befektető dönt úgy, nem fektet többé olyan cégek papírjaiba, amelyek nem támogatják a fenntartható fejlődést.

Az alapkezelők intézményi befektetőként a társaságok közgyűlésein is részt vesznek, ha elég nagy pakettel rendelkeznek, akkor pedig a vezetőségbe is bekerülhetnek. Ott pedig zöldebb irányba terelhetik a társaságok működését. A klímaváltozás hatásaira, a környezetvédelemre fittyet hányó vállalatok eközben azzal szembesülhetnek, hogy sorra veszítik el a megrendeléseiket, csökken a forgalmuk, és a befektetőknél is eladósorba kerülnek a papírjaik.

Abszolút hozamra törnek

Az abszolút hozamú alapok vegyesen teljesítettek. Voltak köztük nagyon jók és nagyon gyengék is. Az OTP Supra általában ott van a legjobbak között, az idén sem volt ez másképp, csaknem 17 százalékot emelkedett az árfolyama. A lista végén a szintén OTP-s G10 Euró áll csaknem 15 százalékos mínusszal. Jó néhány olyan abszolút hozam alap volt még, amelyik megverte a szuperkötvényt. A nagyobbak közül a CIB Talentum, az OTP Emda, az Accorde Prizma, az Aegon Alfa is így tett.

Nem sikerült viszont valami fényesen az év eddigi része a Citadellának, amelyik mínusz 4,7 százaléknál tart, a Platina Pí is esett két százalékot az év eleje óta, és a Hold Alapkezelő harmadik zászlóshajója a Columbus is csupán 1,19 százalékos pluszban van. Ennek köszönhetően a Hold alapok alapja is enyhén mínuszos az idén.

A kötvényalap veri a szuperkötvényt

Biztosan sokakat meglep, de a kötvényalap is jobban megérte az idén, mint a MÁP+. A hosszú kötvényalapok hozama bő kilenc hónap után 4,5-6,9 százalék között van. A legjobban az MKB Állampapír alap teljesített, de az Erste XL Kötvény 6,73, vagy az OTP Maxima 6,64 százalékos hozamára se lehet panasz.

A világszerte tapasztalható hozamcsökkenés nem csak a hazai, de a nemzetközi piacokon befektető kötvényalapok árfolyamára is kedvezően hatott. A feltörekvő piacokon befektető úgynevezett szabad futamidejű kötvényalapok között több is van, amelyik két számjegyű hozamot ért el, a hosszú kötvényalapokkal pedig nem lehetett hibázni, a leggyengébben teljesítő konstrukciók is legalább 4,5 százalékot hoztak az idén.

A múltbeli teljesítmény persze egyetlen alapnál sem jelent garanciát a jövőbeni hozamra. A kötvényalapoknál kulcsfontosságú lehet, hogy csütörtökön mit határoz az Európai Központi Bank (ECB) soron következő kamatdöntő ülésén. Ha lazításról dönt a monetáris tanács, tovább csökkenhetnek a hozamok, és emelkedhet a hitelpapírok árfolyama.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!