Így lehetett nyerni a háborún és az áremelkedésen

Emelkednek az árak a boltokban, és az üzemanyag is csak azért kerül literenként 480 forintba, mert a kormány befagyasztotta az árát. Külföldön ennél jóval drágábban tankolnak a magyar autósok. Nem csak bukni lehet azonban ezen, hanem nyerni is, nem is keveset. 

Miközben a többség bosszúsan veszi tudomásul a boltokban az árak változását, vannak olyanok is, akik már 30-40 százalékot kerestek az idén emiatt - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. A legjobban teljesítő alapok az idén a nyersanyagpiacon befektető konstrukciók voltak. Ez nem meglepő, hiszen a kőolaj ára dollárban számolva az idén 27,5 százalékot emelkedett, az arany pedig csaknem 7 százalékot drágult. Az igazi nagy kasza azonban az élelmiszereknél volt, a szójabab 25, a kukorica 30, a búza több mint 40 százalékkal lett drágább az év eleje óta. 

A legjobban ebben az évben a Budapest Alapkezelő Hagyományos Energia alapja teljesített, január óta majdnem 40 százalékos hozamot ért el. Az alap kétféleképpen fektet be az energia szektorba: egyrészt direkt nyersanyagpiaci kitettségeken keresztül, másrészt a szektorban működő vállalatok részvényein keresztül. A dobogón a K&H Nyersanyag követi 34 százalékos és a Raiffeisen Nyersanyag 30 százalék körüli árfolyam-emelkedéssel. Minimális mértékben maradt le tőlük a CIB Nyersanyag alap 29,4 százalékos hozamával. A többi nyersanyagalap is két számjegyű pluszban van, egyedül az aranyba fektető alapok teljesítménye alacsonyabb, de az sem rossz. Az Erste nemesfémbe fektető konstrukciói például forintban bőven 10 százalék fölött hoztak az idén. 

Az orosz alapok akár le is nullázódhatnak

A többi alapkategóriában már nehezebb szívvel nézegetik az árfolyamokat a hazai kisbefektetők. A részvényalapok - főleg a magyar és régiós tőzsdéken befektető konstrukciók - két számjegyű mínuszban állnak, de még a kötvényalapok között sem ritka az, amelyik az év eleje óta több mint 10 százalékot esett. Az utóbbi egy évben a hazai kötvényalapok - különösen a hosszú kötvényekbe fektetők többsége 15-20 százalék közötti árfolyamesésen ment keresztül. 

A legnagyobb bukás a részvényalapoknál érhető tetten, az orosz részvényalapok 75-85 százalékot estek az év eleje óta. Az orosz-ukrán háború kitörése után a moszkvai tőzsde bezárt, majd kinyitott ugyan, de a kereskedést korlátozták, shortolni a részvényeket nem lehet, a külföldi befektetők, így a magyarországi alapkezelők pedig nem adhatták el a papírjaikat. Az orosz részvényalapok forgalmazását épp ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fel is függesztette. 

Az alapok és a bennük lévő megtakarítások sorsa egyelőre bizonytalan. "Jelenleg nem tudjuk, mikor és milyen feltételekkel kereskedhetnek majd külföldi befektetők orosz eszközökkel, vagy esetleg csak az eszközök értékesítésére nyílik lehetőség, de a nyugati szankciókra válaszul a kitettségek államosítása sem zárható ki teljesen. Amíg a nyitott kérdések nem tisztázódnak, egyetlen dolgot tehettünk: az alap eszközeinek értékét a letétkezelővel egyetértésben az utolsó elérhető tőzsdei árakhoz képest fokozatosan diszkontáltuk, hogy a befektetési jegyek árfolyama minél jobban közelítse a vélhető valós értéket, és ne egy irreálisan magas, a háború kirobbanása előtti szintet tükrözzön" - nyilatkozta a Napi.hu-nak az OTP Alapkezelő, az egyik orosz részvényalapot kezelő társaság. 

A háború nyertesei eddig a török részvényalapok, amelyek ezzel szemben szárnyalnak, 20-30 százalékos pluszban vannak az év eleje óta. A kieső orosz és ukrán piacok, valamint a továbbra is szűkös szállítmányozási piac stratégiailag fontos pozícióba helyezi Törökországot - írja az OTP Alapkezelő hírlevelében. A kockázat persze Törökországban is hatalmas, az infláció az egekben jár, a líra árfolyama is gyenge volt mostanában. 

Vegyes teljesítmény mindenhol

A részvényalapokon belül a török alapokon kívül csak néhány konstrukció áll kifejezetten jól, ilyen a Generali latin-amerikai vagy az OTP afrikai alapja. A legtöbb alap egyelőre vagy esik, vagy csak minimális plusz hozott össze, ami valószínűleg kevés ahhoz, hogy a viszonylag magas inflációt legyőzze. Az orosz alapok mellett tetemes - esetenként 20-25 százalékos - veszteség keletkezett a régiós tőzsdéken befektető konstrukciókon is. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexét követő alapok is 17-18 százalékot estek az idén. 

A kötvényalapok döntő része mínuszban van az idén. Legfeljebb a rövid kötvényalapok értek el minimális árfolyam-emelkedést, a hosszúak közül a magyar állampapírokba befektetők mínusz 8-11 százalék körül állnak január óta, egy éves időtávon pedig még nagyobb a bukás. Komolyabb javulásra addig nem is érdemes számítani, amíg az állampapír-piaci hozamok nem kezdenek csökkenni. 

A vegyes alapok kockázatosságuktól függően különféle arányokban tartanak részvényeket és kötvényeket, ennek megfelelően alakult az idén az árfolyamuk is, vagyis többnyire negatívan. Az óvatos és a dinamikus alapok között elvétve találni csak olyat, amelyiknél volt egy kevés árfolyam-emelkedés, a kiegyensúlyozott kategóriában  viszont akadt egy-két szebben teljesítő konstrukció. Kiemelkedett közülük a Raiffeisen eurós ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható cégekbe fektető) konstrukciója. 

Az abszolút hozamú alapok között az idén a Marketprog Reverse MAX alapja a nyertes, csaknem 20 százalékot emelkedett az árfolyama. Ennek az alapnak a célja az, hogy elsősorban forintban denominált kamatderivatív termékekbe történő befektetéseken keresztül pozitív megtérülést érjen el a forint hozamok általános emelkedése esetén. Magyarán, amikor emelkednek a magyar állampapírhozamok, esnek az árfolyamok, és a hosszú kötvények árfolyamát mérő MAX index, akkor ez a konstrukció jól teljesít. Jelenleg pedig ez történik. Két számjegyű hozammal büszkélkedhet még az OTP EMDA is. Az abszolút hozamú alapok körülbelül fel van pluszban, a másik fele pedig mínuszban az év eleje óta, a lista legalján az Aegon Money Maxx áll 18 százalék körüli veszteséggel. 

A nagy lakossági ingatlanalalapok szerény, de biztos hozammal állják eddig a sarat. Az inflációt az idén még sem az Erste, sem az OTP, de még a Diófa nagy alapjai sem tudták legyűrni, az árfolyamuk viszont egyáltalán nem esett. Az ingatlanpiacon a jelek szerint nincsenek gondok, olyannyira, hogy néhány zártkörű és intézményi alap kifejezetten jól teljesített ebben az évben.