Az előrejelzések szerint az amerikai tőzsdei cégek idén mintegy 914 milliárd dollárt költenek arra, hogy osztalékot fizessenek részvényeseiknek, illetve sajátrészvényeket vásároljanak, ami szintén a pénz részvényeseknek történő visszajuttatásának minősül - derül ki a Bloomberg összefoglalójából.
Az első negyedévben a részvényeseknek ilyen formában visszajuttatott pénz mennyisége elérte a cégek által megtermelt összes nyereséget, s a várakozások szerint ez a harmadik negyedévben is megtörténhet. A mostani előrejelzések szerint idén az összes nyereség 95 százalékát is elérheti a részvényeseknek visszajuttatott pénz mennyisége.
Az osztalékfizetésre és sajátrészvény vásárlásra fordított összegek aránya a vállalatok által megtermelt szabad készpénzmennyiségen belül közel a duplájára nőtt 10 év leforgása alatt - mondta a hírügynökségnek Jonathan Glionna, a Barclay's vezető amerikai részvénystratégája. Az elemzők szerint a 2009 óta tartó részvénypiaci áremelkedésben kulcsfontosságúak voltak a sajátrészvény vásárlások is, a Bloomberg szerint a 2009 márciusi mélypont óta az erre a célra a legtöbb pénzt költő cégek részvényeinek árfolyama átlagosan 300 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor vannak akik attól tartanak, hogy ez a folyamat lassan véget ér, mivel a cégeknek egyre inkább beruházásokra kellene költeniük a megtermelt nyereséget, hogy növekedésük fenntartható maradjon.
A cégek már gyakorlatilag mindent megtettek ezen a területen, amire lehetőségük volt, azonban ennek is megvan a határa. Ezt a gyakorlatot csak addig lehet folytatni, amíg az alap üzleti tevékenység nőni tud - hívta fel a figyelmet Chris Bouffard. A mostani előrejelzések szerint az idén megtermelt nyereség 95 százaléka mehet el ilyen célokra, s ez már nagyon közel van a bűvös 100 százalékhoz. Ez a határt jelentheti, a részvényeseknek visszaosztott pénz aránya nem nagyon mehet tartósan e fölé - tette hozzá a szakértő.
A Bloomberg szerint az osztalékra és részvény visszavásárlásokra fordított összeg aránya a megtermelt készpénzhez képest a 2001-es és a 2008-as recessziós időszak kivételével 85 százalék volt átlagosan az S&P 500-as index kosarában szereplő cégek körében. 2009 óta az arány átlagosan 30 százalékkal emelkedett, a 2002-es duplájára. Eközben viszont a beruházásokra költött összegek aránya az 50 százalék feletti szintről 40 százalék alá süllyedt.
Ez meg is mutatkozik a vállalati eszközök elöregedésében. Az elemzés szerint a cégek befektetett eszközállományának átlagos életkora elérte a 22 évet, ez a legmagasabb érték 1956 óta.
Utoljára 2007, az előző bikapiac csúcs évében történt meg, hogy a cégek visszavásárlásainak és osztalékfizetéseinek összege meghaladta a megtermelt nyereségek összegét - emeli ki az összefoglaló.
A visszavásárlásokra sokat költő részvények teljesítményét mindenesetre érdemes lehet nyomon követni. A 100 sajátrészvény vásárlásokra legtöbb pénzt költő cég részvényárfolyamát mérő S&P 500 Buyback index 2007-ben már júniusban, jó négy hónappal az S&P 500-as indexet megelőzően tetőzött. Azt az évet 4,7 százalékos mínuszban zárta, míg az S&P 500-as index még 3,5 százalékos emelkedést volt képes produkálni, A divergencia akkor jól jelezte előre a készülő medvepiacot. A Buyback index 2009 márciusában 3000 pont alatt érte el mélypontját, jelenleg 12 100 pont körül jár, szeptember elején 12 441 ponton tetőzött.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!