Semmi jele annak, hogy a folyamatosan csökkenő hozamszint eltántorítaná a piaci szereplőket a magyar állampapírokba való befektetésektől. Ennek egyik oka, hogy megfelelő bizalmat élvez az ország, azaz az államadósság vissza nem fizetési rizikóját, vagyis a csődkockázatot most csekélynek ítéli a világ.

Az ezt jelző cds-felár - ami nem más, mint egyfajta biztosítás arra az esetre, ha egy adott időszakban államcsőd következne be, azaz az ország nem teljesítené fizetési kötelezettségét - Magyarország esetében csökkenő tendenciát mutat, ami azért is fontos, mert az elmúlt napokban-hetekben a kedélyeket az USA csődjének lehetősége borzolta éppen. Azaz már korántsem a görög, portugál és más európai perifériaországok problémái vannak fókuszban, hanem a világ vezető gazdasági-pénzügyi hatalmáé. Megjegyzendő, egyáltalán nem újdonság, hogy Amerika adóssághegyeken ül, csakhogy eddig úgy tűnt, pénznyomtatással, valamint újabb és újabb, egyre nagyobb volumenű kötvénykibocsátásokkal a probléma automatikusan a szőnyeg alá söpörhető. (Más kérdés, hogy az effajta problémakezelés nem tesz jót a dollárnak.) Egy törvény szabta adósságplafon azonban elvben gátat szabott volna az adósságlufi további fújásának (ez okozta a csődaggodalmat), azonban némi politikai csatározás után végül ezt megemelték. Egyelőre tehát minden maradhat a régiben, azonban a dolog jól rávilágított arra, hogy a lufifújás esetleg mégsem folytatható a végtelenségig.

Ilyen nemzetközi hangulatban tehát különös jelentőséggel bír a Magyarország és ennek következtében a magyar állampapírpiac irányában megnyilvánuló befektetői bizalom.

Máshol sem lehet kaszálni

A hozamcsökkenés másik oka, hogy hiába nagyon alacsony a hozam történeti síkon nézve, a befektetői gyakorlatban nem ez számít, hanem az alternatív piacokon jelenleg elérhető hozam. Azaz annak legfeljebb lélektani jelentősége lehet, hogy a múlthoz képest milyen a helyzet, a befektetői döntések a jelenben a különböző piacokon elérhető hozamok összehasonlításával születnek meg. Márpedig másütt sem magasabb a hozam, sőt. Akár az Európai Unió megbízhatónak tartott országaiban, akár az említett bizonytalanságokkal jellemezhető amerikai piacon nézünk körül, sehol sem találni igazán csábító hozamokat. Az amerikai helyzet (látszólagos) rendeződése tehát ugyancsak rásegített a magyar hozamcsökkenésre, egyrészt azzal, hogy Amerika most ismét biztonságosnak tűnik, másrészt, hogy a csődaggodalmak miatt nem szálltak el itt a hozamok.

Az is számít, hogy a magyarországi infláció igen alacsony szintű, így a befektetők a lecsökkent magyar hozamokban is számottevő reálhozam lehetőségét látják. Emiatt az árfolyamkockázatot sem ítélik meg olyan tényezőnek, ami különösebb óvatosságra intene. (Arról, hogy az esetleg kamatemelésbe forduló monetáris politika milyen rizikót jelenthet, itt olvashat részletesen.)

Cseréld hosszabbra!

A futamidők között persze számottevő különbségek vannak, ami mindenkinek azonnal szembeötlik: a hosszabb futamidőkhöz szignifikánsan magasabb hozamok tartoznak. Ennek következtében a befektetők hajlamosak a hosszabb futamidők felé fordulni, esetenként  learbitrálni a futamidők közti hozamkülönbségeket. (Talán kissé könnyelműen kezelve a hosszabb futamidővel óhatatlanul növekvő kockázat kérdését.)

Ez megnyilvánulhat abban is, hogy a friss pénzek inkább a hosszabb papírokba áramolnak a rövidebbek helyett, de akár tényleges cserékben is. Utóbbi esetben a rövid papírokat eladják és magasabb hozammal hosszabbakat vesznek - erre kiváló lehetőséget teremtenek nagyobb tételben az ÁKK által szervezett visszavásárlási aukciók. A múlt héten például négy illetve tíz hónap hátralévő futamidejű államkötvényeket (2014/C és 2014/D) vásárolt vissza az ÁKK 3,35 illetve 3,46 százalékos hozammal, s az áráért ugyanarra az értéknapra az aukciókon három- öt és tízéves kötvényeket lehetett venni 4,32, 4,78 illetve 5,51 százalékos átlagos hozamszinten. A futamidő növelésével tehát 1-2 százalékos hozamtöbblethez juthattak a kötvényeket lecserélők.

Bár a visszavásárlásra meghirdetett mennyiségeknek kevesebb mint fele került csak elfogadásra (a hoppon maradók csak alacsonyabb - az ÁKK által nem elfogadott - hozamszintren váltak volna meg papírjaiktól), ezeknek, valamint nyilván a másodpiacon is megvalósuló cseréknek is betudható a hozamgörbe meredekségének csökkenése, azaz a rövid és a hosszú papírok hozamszintje között különbség olvadása. Az akciós hozamokat két hetes távlatban vizsgálva a 3 hónapos és a 3 éves papír hozamszintje ugyan egyaránt 16 ponttal csökkent, az ötéves kötvényé viszont már 21 ponttal, a tízévesé pedig 24 ponttal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!