Jelentősen, 10 százalék körüli mértékben drágult a Budapesti Értéktőzsdén a két még jegyzett áramszolgáltató az Elmű és az Émász árfolyama is. A lendületet egyértelműen a Világgazdaság által ma közölt értesülés adta, amely szerint az állam 49 százalékos részesedést szerezne mindkét tőzsdei társaságban, s az erről szóló bejelentés napokon belül várható. Az értesülést az Elmű-Émász szóvivője, Boross Norbert az Index kérdésére azt válaszolta: a cégnek nincs tudomása arról, hogy született volna bármilyen megállapodás a cég egy részének eladásáról. Rákérdeztek a fejlesztési minisztériumban is, ahol közölték: "sajtóértesüléseket nem kommentálnak".
A befektetők érzékenyen reagáltak a hírre, hiszen arról már korábban is érkeztek értesülések, hogy az állam szívesen megvásárolná az RWE magyarországi érdekeltségeit.
Kapcsolódó
A nagy öröm oka a tőzsdén, hogy egy ilyen vásárlás, hiába csak a 49 százalékos részvénycsomagot érintené, a tőkepiaci törvény szerint vélhetően nyilvános ajánlattételi kötelezettséget róna a vásárlóra a többi részvényre is. Mivel a tőkepiaci törvény szerint nem csak az adott részvény tőzsdei átlagárfolyama, de a befolyásszerző által a részvényekért fizetett összeg, illetve a cég saját tőkéje közül a magasabb ár az irányadó a vételi ajánlatban, ezért a tőzsdei árnál jóval magasabb saját tőke érték beindította több befektető fantáziáját is. Bár a törvényből nem egyértelműen következik, hogy a nemzetközi, vagy a magyar számviteli szabályok szerinti saját tőke az irányadó, az viszont igen, hogy az utolsó féléves beszámolóban szereplő konszolidált adatot kell nézni.
Az Elműnél a féléves beszámolóban a konszolidált nemzetközi szabályok szerinti beszámolóban 156,967 milliárd forintnyi saját tőke szerepelt, ez részvényenként 25 840 forintot jelent, ami 46 százalékos felér a jelenlegi tőzsdei árfolyamhoz képest. Az Émásznál ez az összeg 68,771 milliárd forint, részvényenként 25 450 forint körüli összeget jelent. Ez persze hamarosan módosulhat, hiszen március végén tartja rendes éves közgyűlését a két cég, s az ezen elfogadandó mérlegek lehetnek egy későbbi tranzakcióban az irányadóak.
A kecsegtető hozam ellenére az ajánlatra való spekuláció más kockázatokat is hordozhat. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis meglehetősen nehéz lenne valakinek ilyen áron mindössze 49 százalékot vásárolnia a két cégből, hiszen egy ajánlat esetén, ha az ár csábító, akkor a többi részvényes jó része is valószínűleg szívesen kiszállna befektetéséből. Kérdés, hogy az állam hajlandó lenne-e extrém esetben 100 százalékig növelni tulajdonrészét, akkor is, ha ez összesen közel 225 milliárd forintjába kerülne.
Nem csak a vásárlás konstrukciója, de maga a jogi környezet is kockázatot hordozhat az ajánlatra spekuláló befektetők számára, hiszen a fenti okfejtés az ajánlattal kapcsolatban a jelenleg hatályos jogszabályok alapján igaz.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!