A CDS egy származékos pénzügyi termék, amellyel fizetésképtelenség ellen biztosíthatja be magát a vásárló. Az új szabályozás célja, hogy növelje az átláthatóságot azáltal, hogy gyakorlatilag megszüntet bizonyos típusú CDS-ügyleteket, megnehezítve ezzel egyes országok fizetésképtelenségére való spekulációt.

A szabályozás az Európai Bizottság pénzügyi válság elleni legfontosabb válaszlépéseinek sorába tartozik. Egyesek szerint a shortolás és a CDS-kereskedelem is hozzájárult a piacok volatilitásához, a CDS-ügyletek pedig a görög helyzet rosszabbodását okozták.

Az EP legfontosabb célja: az államadósság-spekuláció visszaszorítása

Az EP-nek sikerült elérnie, hogy ne lehessen CDS-t vásárolni, ha a vevőnek nincs a birtokában a hozzá tartozó államkötvény. Ez a következőt jelentené a gyakorlatban: ahhoz, hogy valaki olasz CDS-t vásároljon, rendelkeznie kell olasz államkötvénnyel, vagy legalább érdekeltséggel valamely szektorban, amely szoros kapcsolatban áll az olasz állampapírpiaccal. Ilyen lehet például egy olasz bank, amelyet az ország csődje esetén jelentős kár érne.

Abban a kivételes esetben, ha az illetékes nemzeti hatóság az államkötvénypiac nem megfelelő működésére hivatkozik, ez a tiltás legfeljebb 12 hónapra feloldható, a feloldás pedig további fél évvel meghosszabbítható. Ez a lehetőség csak részletesen szabályozott kritériumok teljesülése esetén vehető igénybe.

A javaslatért felelős zöldpárti, francia képviselő, Pascal Canfin üdvözölte a szavazás eredményét. "Ez a jogszabálycsomag bebizonyította, hogy az Európai Unió képes lépéseket tenni a spekuláció ellen - amennyiben megvan hozzá a szükséges politikai akarat. A javaslat lehetetlenné teszi a kizárólag az egyes országok csődjére való spekulálás szándékával folytatott CDS-kereskedelemet."

Korlátozzák a shortolást

A képviselők többsége eleinte támogatta azt a kitételt, hogy a legkockázatosabbnak tartott fedezetlen shortolást egy tőzsdei kereskedési napon belül át lehessen alakítani rendes short-ügyletté. Ezt a "lokalizáld és tartalékolj szabályt", mely alapján a kereskedőnek nem csak a szóban forgó részvény származási helyét kell bejelentenie, hanem a kölcsönvételre garanciát is fel kell tudnia mutatni, végül enyhébb formában fogadták el. Eszerint a kereskedőnek továbbra is ismernie szükséges a részvény származási helyét, de a vásárláshoz elegendő, hogy "megalapozottan számíthasson" arra, hogy az esedékesség időpontjában az ügylet teljesíthető. Azt, hogy mi számít megalapozottnak, az ESMA fogja meghatározni.

Még több jelentés

Másik kulcsfontosságú elem a Bizottság javaslatában a jelentéstételi kötelezettség kiterjesztése. A felügyeletek számára a válság kitörése előtt ugyanis az információhiány jelentette az egyik legnagyobb problémát. Ezen többletinformációk révén a nemzeti és európai felügyeletek korában értesülhetnek az esetleges kockázatokról, és így hatékonyabban tudják majd ellátni prevenciós feladatukat. Ezentúl például a hatóságokat értesíteni kell olyan határidős ügyletekről, melyek az érintett vállalkozás jegyzett tőkéjének 0,5 százalákát meghaladják.

Vezető szerepben az ESMA

A javaslatot támogató képviselőknek sikerült elérniük, hogy - különösen a shortolás területén - megmaradjanak az európai értékpapírpiacokért felelős ESMA jogosítványai. Az ESMA bírálhatja így el a nemzeti hatóságoknak a kivételes helyzeteket kezelő intékedések beveztésére vonatkozó kérelmeit, illetve az ESMA kérhet fel más hatóságokat rendkívüli intézkedések bevezetésére.

Az ESMA szélesebb jogköre lehetőséget biztosít a magasabb szintű uniós koordinációra válság idején - hangsúlyozta a jelentéstevő. Canfin hozzátette: jobb lett volna, ha a hatóság hasonló jogosítványokat kapott volna az államadósság területén is, ezt azonban a tagállamok elutasították.

További lépések

Az új szabálycsomag 2012. novemberi hatályba lépéséhez a Európa Tanács jóváhagyása szükséges. Ez a következő hetekben várható.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!