Vagyonokon ülnek a befektetők, amiket viszont jó eséllyel soha nem tudnak majd elkölteni, mert elfelejtették a jelszavukat.

A bitcoin, több más virtuális pénzzel együtt jelentős árfolyamfelfutáson van túl, ami azt is eredményezte, hogy az elmúlt években nem kezelt, a pénztárcákban hagyott digitális érmék már nem ezer, hanem 40 ezer dollárt érnek.

A mostani felfutást is egy látványos korrekció követte, ahogy pár évvel ezelőtt is, az árfolyamváltozás azonban így is hajtépésig fajuló bosszankodásokat okozhat mindannak, aki évekkel ezelőtt, akár maga bányászta, akár megvette a virtuális befektetési terméket.

Jelenlegi becslések szerint a teljes bitcoin-állománynak nagyjából ötöde, mintegy 140 milliárd dollárnyi érték van beragadva a virtuális valuta zárt blokklánc rendszerébe, mivel valamilyen okból a tulajdonosaik nem tudnak hozzáférni.

A lottón szép lett volna

A The New York Times (NYT) Stefan Thomas történetén keresztül mutatta be a jelenséget. Thomas egy San Franciscóban dolgozó programozó, aki a 2012-ben indított felhalmozása eredményeként több mint 7 ezer bitcoin tulajdonosa. Ez mostanában elérte értékben a 250 millió dollárt, ami nagyjából 65 milliárd forint.

Thomasnak így nagyjából tízszer több pénze van a blokkláncban, mint a valaha volt legnagyobb lottónyeremény Magyarországon. Illetve lenne, mert elveszítette a jelszót, amivel a vagyonához hozzáférhetne.

Ezúttal ráadásul egy 150 karakternél hosszabb titkosító kulcsról van szó, ami jóval bonyolultabb, mint a belépő a hivatali számítógépbe. De egy ennél egyszerűbb védettséggel működő pénztárcánál is teljesen hétköznapi okok miatt tudják kizárni magukat az emberek a saját vagyonukból, mert elkevertek egy cetlit, amin a jelszó szerepelt, tönkrement a merevlemez, amire a jelszót elmentették, vagy évek távlatából egyszerűen elfelejtették, és a pénztárca csak adott mennyiségű kísérletet enged, utána végelegesen zárol.

Az árfolyam felfutása miatt sokan észbe kaptak, a NYT olyan titkosítást feloldó szolgáltatást nyújtó céggel is találkozott, aminek 70 százalékkal nőtt rendelési állománya. Egy ilyen szolgáltatás a felkínáltak mentén esetfüggő: van, hogy a feltörés évekig is eltart, és a cég azt ígéri, hogy a nekik átadott pénztárcákból siker esetén nem emelik le az ott tartott értéket, ám erre igazából semmilyen garancia nincs, ahogy hatóság sincs, amihez fordulni lehetne.

Magad bankja

A fájdalmas veszteségek mögött a kriptopénzek előnye és hátránya ismételten egyszerre keresendő. A különböző pénztárcák a nyitáskor felhívják a figyelmet, hogy a megadott jelszavak és titkosító kulcsok egyediek, ha a jövőben ezek elvesznének, vagy a felhasználó elfelejti, akkor nem lesz módja pótolni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs emlékeztető email vagy szöveges üzenet, mint a legtöbb törvényileg is szabályozott szolgáltatás esetében.

Lévén a kriptopénzek világa épp amiatt vonzó, hogy központ nélkül működik, mindenki a maga bankjaként kezelheti a pénzét, egyben azt a lehetőséget is bukja, hogy besétáljon egy bankfiókba vagy felhívjon egy ügyfélszolgálatot, ahol helyreállíthatják a jelszavát és a hozzáférést, lévén ebben az esetben ilyesmi nem is létezik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!