Hetek, sőt hónapok óta nagy a felhajtás a bitcoin körül, árfolyama 70 ezer dollár környékén mozog, időnként épp, hogy meghaladva a 2021-ben elért csúcsértéket.

Az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyezte bitcoin ETF-ek, vagyis a tőzsdén kereskedett alapok létrehozását: ez a befektetőknek megtetszett, mert olyan érzésük lett tőle, mintha a bitcoin ugyanolyan, belső értékkel rendelkező termék lenne, mint a részvények, a kötvények, vagy akár az árutőzsdéken kereskedett mezőgazdasági termények, fémek, ásványkincsek és még lehetne sorolni.

Kapcsolódó

A bitcoin ugyanakkor semmi ilyesmivel nem rendelkezik, klasszikus értelemben egy pilótajáték, ami addig működik, amíg van, aki többet ad az előző vevőnél azért a reményért, hogy ő majd még többet kap érte. Rövid távú ügyleteket persze az összes, tényleges belső értékkel rendelkező termékkel is ezért kötnek, vagyis gyors árfolyamnyereséget keresnek, ugyanakkor a bitcoint hosszú távon is csak ez az egy tényező tudja mozgatni, ezért szinte biztosnak tekinthető, hogy hosszú távon nem is maradhat fenn a magas érték. 

A piacok történetében eddig még minden kereskedett termék hosszú távon visszatért a közelíthetően számolt belső értékéhez, még ha onnan el is tért újra. Kötvényeknél ez a kifizetett kamatból számolható, részvényeknél a cég által termelt profitból, valamint az ebből a részvényeseknek közvetlenül visszajuttatott összegből. Az arany ipari és ékszeripari szerepe mellett értékőrző is több ezer éve, de ez pont a rendkívüli fizikai tulajdonságaiból és véges mennyiségéből adódik.

Összevetés a jegybanki devizákkal

A bitcoinnál a véges mennyiség megvan, hiszen úgy alakította ki létrehozója. Más tényező nem társul hozzá, így belső értéke pontosan 0, és a piacok korábbi története alapján gyanítható, hogy oda vissza is fog térni, legalábbis látni fogjuk a következő 10-20 évben a mai ár töredékét.

Ezen csak az tudna változtatni, ha valamilyen értéket törvényi úton is hozzárendelnének, mint ahogy a világ összes jegybanki devizája is működik, de ennek kicsi az esélye, mert a jegybankok országonként vagy valutaövezetenként létrehozzák saját devizájukat, és most már azon dolgoznak, hogy azt a blokklánc technológia alapján, ahogy a bitcoin is működik, digitalizálják.

A befektetők részéről gyakran felmerül, hogy a mai jegybanki devizák mögött sincs érték, hiszen nincs aranyfedezetük. Ám ez annyiban nem igaz, hogy az államok törvényes fizetőeszközöknek nyilvánítják őket, amelyet az állam értelem szerűen el is fogad (például adófizetéskor, vagy állampapír vásárláskor). Így a bizalom megjön, és minden más szereplő is elfogadja egészen addig, amíg az adott jegybank és kormány vagy kormányok vigyáznak az értékállóságára azáltal, hogy nem nyomtatnak fedezetlen pénz, nem költekeznek túl, és biztosítják átválthatóságát a külső egyensúly fenntartásával. A jegybanki devizák fedezete így a mögöttük álló ország/országcsoport gazdasága.

A zseniális csavar

Nos, a bitcoin megalkotója vagy megalkotói pont erre az érvre hivatkoztak, amikor megtalálták a blokklánc technológiát, és rájöttek, hogy egy általuk elindított blokklánc, ha ügyes marketinget alkalmaznak, kvázi pilótajátékká alakítható, mégpedig olyanná, ami sokáig működik. Ezt olyan tényezők közbeiktatásával érték el, ami lehetővé teszi, hogy az emberi lélektant úgy manipulálják, hogy meglehetősen hosszan fennmaradjon a magasra növelt piaci érték. Van azonban egy határ, amit épp a jegybanki devizák végessége miatt nem tud túllépni, és ehhez már közel lehetünk.

Az egyik alapvető tényező, hogy egy olyan blokkláncot hoztak létre, ami véges elemű. Igen ám, de ez nem elég, mert ilyenből akárhányat elő lehet állítani, ahogy ez meg is történt: bárki létrehozhat egy blokkláncot, ad neki egy nevet, és meg is van a kriptodeviza. Így még az sem lett volna elég, hogy a bitcoin volt az első ilyen, de a megalkotó beépített egy mechanizmust, amitől úgy lesz véges a sorozat, hogy azt csak a végtelenben, pontosan igen hosszú idő után lehet elérni.

A bányászás mint marketingeszköz

A zseniális, de energiaigényes, és ennyiben káros megoldást úgy hozta létre, hogy nem maga állította elő az egész sorozatot, csak annak első valahány elemét, utána ezt bárki megtehette: számítógépén bonyolult számítási műveletekkel állíthatók elő a következő elemek, és ezért az algoritmus szerint jutalom bitcoint kapnak az előállítók, bizonyos mennyiség előállítása, ahogy nevezik, bányászása esetén.

Van azonban még egy csavar a történetben: ez az összeg időnként feleződik, hogy minél nehezebb legyen az előállítás, ahogy az előállított darabszám közeledik a lehetséges 21 millió darabhoz, így lassuljon a folyamat. Most 19,5 millió darab van előállítva.

Ez teszi lehetővé, hogy kialakuljon az illúzió, hogy ugyan véges sorozat, így nem inflálódik, de mégis mindig lehet új elemet előállítani, ami hajtja azokat, akik ezzel pénzt akarnak keresni.

Így nem merül feledésbe maga az eszköz, odafigyelnek rá, sőt, rendszerint a felezések idején következik be nagyobb árfolyamemelkedés, ami alapján nem kizárható, hogy a létrehozó vagy létrehozó csoport a háttérben menedzseli is a piacot azzal a hatalmas tőkeerővel, amihez úgy jutottak, hogy az első ki tudja hány bitcoin az övék maradt, és miután ők még minimális költséggel állították elő, de ma már darabja 70 ezer dollárt ér, vagyonuk elképesztő lehet.

A növekedési korlátot közelíti

Erről persze biztosat nem tudunk, ha ügyesek, soha nem is fogjuk megtudni, de nem is lényeges. A lényeg, hogy az emberi lélektan remek ismeretével elindították a folyamatot, aminek eredménye, hogy most közel közel 1400 milliárd dollárt ér csak a bitcoin állomány, az összes kriptodevizáé pedig 2700 milliárd, és itt jutunk el növekedési korláthoz. Az összes kriptodeviza értéke annyi nagyjából, mint a világ legnagyobb cégei, a Microsoft, az Apple vagy az Nvidia értéke. 

Kép: Economx

A piacon jelen lévő befektethető pénz mennyisége véges: a világ összes tőzsdei vállalata ér összesen 100 ezermilliárd dollárt, a kötvény-, és állampapírpiac ennél valamivel kisebb. A profi befektetők pontosan tudják, hogy a bitcoin milyen kockázatú termék, ezért nem tartanak belőle hosszabb távon: csak a spekulatív pénzek kerülnek ebbe a szegmensbe.

Ez kijelöli az elméleti felső határt is, hogy meddig nőhet az árfolyam, és ettől már nem lehetünk túl messze, amit az is mutat, hogy a három évvel korábbi csúcsnál csak nagyon kis mértékben tudott feljebb menni az ár, a logaritmikus, a százalékos arányokat ábrázoló grafikon is jól mutatja a lassuló növekedést.

Se árfolyamnövekedés se hozam: ez lesz a halála

Miután ezzel tisztában vannak azok a komolyabb elemzők, akik előrejelzéseket adnak az árfolyamra, nem is említenek már tízszeres vagy százszoros emelkedési lehetőséget, hisz akkor a világ összes befeketése bitcoinban lenne. 100, maximum 150 ezer dolláros árfolyamot mernek említeni, de az már nem egy nagy lehetőség a 70 ezerhez képest: a divatos technológiai részvények sokkal gyorsabban emelkednek. 

Fölfelé tehát kicsi a tér, lefelé viszont korlátlan, és amikor a bitcoinon ücsörgők látják majd, hogy tovább nem tud emelkedi az árfolyam, viszont kamatot, osztalékot sem kapnak, akkor elmegy tőle a kedvük, miután más eszközökkel jobban járnak. Ekkor elindul majd a tömeges eladás, és jó eséllyel véget ér a hosszúra nyúló történet. Az alaptechnológia pedig tovább fejlődik: létrejönnek közben a digitális jegybanki devizák és más felhasználási módok.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!