Hatalmas emelkedés volt a bitcoin árfolyamában, ami 2020 végére áttörte előbb a 20 ezer, majd a 30 ezer dolláros történelmi rekordszintet is.
A felügyelet és kibocsátó nélküli, decentralizált virtuális pénzeszköz most is megosztja a befektetőket, viszont az aktuális felkapottság miatt olyan várakozások is vannak, hogy mostantól még egy jó ideig emelkedhet akár havi 10 ezer dollárt az árfolyam.
Nehéz egy konkrét okot találni a drágulásra, minden valószínűség szerint több tényező együttes hatásáról van szó.
Szinte megszerették
Ezek között elsődleges, hogy egy folyamatos fejlődés eredményeként mostanra új legitimációs szintre jutottak a kriptopénzek. Kínában már előrehaladottak a tesztek a digitális jüannal, az Európai Központi Bank és a Federal Reseve is kiemelten foglakozik a kérdéssel, és a Magyar Nemzeti Bank is érdeklődik, ha nem is túl aktívan.
Ezzel összefüggésben az intézményi befektetők is komolyabban beszálltak mostanra a bitcoin piacába. Megjelent egyes alapok kínálatában, elköteleződött a PayPal és a Square, legutóbb a Teslát vezető Elon Musk kezdett komolyabb érdeklődést mutatni.
A még optimistábbak szerint a bitcoin átveheti az arany szerepét, mint fő biztonsági tartalék. Ugyan jóval rövidebb a története és kisebb még a piacának értéke, sokkal likvidebb és jobban kereskedhető. Ráadásul tárolni sem kell, lévén nem létezik fizikai formában.
Volt már ilyen, nem lett jó vége
Az óvatosabbak attól tartanak, hogy a mostani drámai árfolyamemelkedés mögött leginkább relatíve kevés, sokmillió dollár értékű, bálnának hívott tranzakció áll. A bitcoin és az egyéb kriptopénzek piacán sok százmillió dollárnyi kereskedés zajlik napi szinten, és ezek között valóban sok a millió, vagy több tízmillió dollár értékű tranzakció.
Nem is olyan rég, 2017-ben már volt egy a mostanihoz hasonló bitcoin-rali, amikor pillanatok alatt felrepült az árfolyam 20 ezer dollárig, majd lezuhant 3 ezerre. Ez is az eszköz árfolyamának óriási változékonyságát igazolta, ami visszatartja a kockázatkerülő befektetőket. Az ilyen szintű kilengések mostanra már kevésbé jellemzők, de ettől még bármikor bedőlhet különösebb kiváltó ok nélkül az egész.
Általában nem javult a kiptopénzek megítélése abból a szempontból, hogy jelenleg is előszeretettel használják csalók és bűnözők, épp azért, mert nincs semmilyen értelmezhető felügyelet. A magyar jegybank is évek óta kiad alkalmanként figyelmeztetéseket, a hivatalos álláspont hogy nem ajánlja, mert kockázatos, viszont nem is tiltja. Persze nehezen is tudná.
Viszont az MNB piacfelügyeleti figyelmeztetési listáján is szerepel több olyan cég, amelyeknek a tapasztalatok szerint bitcoinra alapozott piramisjáték a fő profilja.
Fáj, ha egyszer utolérnek
Miközben a bitcoin emelkedését meg tudják lovagolni más érmék is, mint az Ethereum, a Litecoin, vagy például a Vechain, egy másik termék pályafutásának jó eséllyel véget vetett az amerikai pénzpiaci felügyelet.
Az SEC (Securities and Exchange Commission) eljárást indított a Ripple Labs Inc., a ripple (XRP) kibocsátója ellen. A felügyelet szerint a cég vezetői éveken keresztül nagyjából 1,3 milliárd dollárnyi vagyont építettek nyilvános ripple érme értékesítésből. Az SEC logikája szerint a műveletek tőzsdei kibocsátásnak minősülnek, amelyekről értesíteni kell a hatóságokat, viszont ezt a Ripple vezetése elmulasztotta.
A cég reakciójában meggyőződését fejezte ki, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, leginkább azért mert a ripple egy fizetőeszköz, és nem egy tőzsdepiaci termék. A cég azt is közölte, hogy ezzel a lépéssel az amerikai felügyelet háborút indított a kriptopénzek világa ellen.
Ez az eseménysor is megmutatja, hogy hiába a nyitás, továbbra sincs egyértelmű megítélése annak, hogy milyen pénzpiaci eszközként kell tekinteni a kriptoérméket. Külön érdekesség, hogy az SEC azért tudott eljárást indítani, mert egy konkrét vállalat volt a kibocsátó, ilyen pereknek esélyük sem lenne a decentralizált bitcoinnal szemben.
Annyi hatása volt az eseményeknek, hogy az XRP értékének 65 százalékát egyből elveszítette, több kerekedési platformon máris felfüggesztették a kereskedését. Innét nehéz lesz újra piacképessé tenni a terméket.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!