Mindegy, esik-e vagy emelkedik a tőzsde, az a lényeg, hogy kereskedjenek az ügyfelek, ez hoz ugyanis pénzt a brókercégek számára. Tavaly pedig volt minden a piacokon, tavasszal zuhanás, a nyár elején és az év végén, novembertől kezdve pedig eufória. A lakosság is rákapott a tőzsdézésre, a kisbefektetők lelkesen vásárolták a részvényeket, és nyertek is sokan. A hazai papírok közül főleg az OTP volt a kedvenc.

Soha nem látott forgalom

Kapcsolódó

A hazai befektetési vállalkozásoknál is rekord forgalmat hozott 2020. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a brókercégek alaptevékenységéből (befektetési szolgáltatások) származó eredménye meghaladta a 30,2 milliárd forintot, ami 22 százalékkal nagyobb a 2019-esnél. A brókerek megdolgoztak a pénzükért, elképesztő forgalmat bonyolítottak le. A befektetési szolgáltatásokért beszedett bevétel megközelítette a 300 milliárd forintot, ami több mint 2,6-szerese a 2019-esnek. A ráfordítások az egy évvel korábbi háromszorosát tették ki, 267 milliárd forintot. A történelem során hasonló nagyságrendű bevételek soha nem voltak még a hazai befektetési vállalkozásoknál.

Az eredmények is ennek megfelelően jók lettek. Az üzleti eredmény soron 12,4 milliárd forintos nyereséget könyvelt el a szektor, ami 40 százalékkal magasabb a 2019-esnél, az adózás előtti eredmény 28,5 százalékkal 12,15 milliárd, a nettó profit pedig 26,6 százalékkal 11,7 milliárd forintra ugrott. A cégek sajáttőkéje és tőkemegfelelése is megnőtt az év végére, a befektetési vállalkozások 63 milliárd forint fölötti sajáttőkével és 45 százalék fölötti tőkemegfelelési mutatóval zárták az évet.

A brókercégek azonnali piacon lebonyolított tőzsdei forgalma 42,5 százalékkal nőtt tavaly, ezen belül az ügyfelek megbízásából elvégzett ügyleteké a másfélszeresére emelkedett, meghaladta az 5240 milliárd forintot. A tőzsdén kívüli kereskedés (ez praktikusan főleg az állampapírpiacot jelenti) kissé visszaesett 2019-hez képest, az ügyfelek 22 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítottak le így. Vagyis az állampapírok és más tőzsdén kívül értékesített értékpapírok helyett 2020-ban inkább a részvénypiacon kereskedtek a befektetők.

A forintra is sokan spekuláltak

A származtatott piacon ezzel szemben mint a tőzsdei, mind a tőzsdén kívüli forgalom nőtt. Előbbi 10,5, utóbbi 19,4 százalékkal, ami szintén nem meglepő, hiszen ezen a platformon lehet például a devizák árfolyammozgására is fogadni. Az ügyfélmegbízások alapján végzett származtatott tőzsdei ügyletek értéke 5,2, a tőzsdén kívülieké 26,8 százalékkal ugrott meg. Nem meglepő módon, márciusban született a legtöbb ilyen tranzakció a piacon, amikor a forint árfolyama hirtelen nagyjából 10 százalékot gyengült az euróval szemben.

A brókercégeknél az év végén összesen 3726,5 milliárd forintnyi értékpapír volt a különféle értékpapír-számlákon, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) 94,8 milliárd forint volt. Érdekesség, hogy a nyesz-ek száma tavaly a sok éves lemorzsolódás után nőni kezdett, az év végén ismét 100 ezer fölé került, ebből több mint 23 ezer van befektetési vállalkozásoknál.

Tartós befektetési számlákon (tbsz) hajszál híján 1000 milliárd forintot tartottak a brókercégek ügyfelei, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban annak ellenére, hogy a tbsz-ek száma csökkent. Tavaly volt az az év, amikor nem csak azok a tbsz-ek jártak le amelyeket a 2015-ös gyűjtőévben indítottak, de azok is, amelyeket 2010-ben, majd 2015 végén meghosszabbítottak. Ennek köszönhetően decemberben csaknem 37 ezerrel csökkent a tbsz-ek száma 253,5 ezerre. Ebből a befektetési vállalkozásoknál nem egészen 79 ezer darab volt. A tbsz-ek megszűnésében szerepet játszhat a csökkenő adóelőny. A kamatadó a szja-csökkentéseknek köszönhetően egyre kisebb, az állampapírokra pedig egyáltalán nem kell fizetni, így azok az ügyfelek, akik főleg állampapírt tartottak tartós befektetésben, vélhetően nem tartották szükségesnek, hogy megújítsák a számlájukat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!