Az Európai Központi Bank (ECB) tisztségviselői magas szintű egyeztetéseket tartottak Brüsszelben arról, hogy esetleg létrehoznának egy közös európai "rossz-bankot". Az ECB ezzel a még a 2008-as pénzügyi válságból hátramaradt rossz hiteleket takarítaná ki az európai bankrendszerből, attól tartanak ugyanis, hogy a Covid-19 járvány okozta gazdasági visszaesés miatt ismét jelentősen emelkedésnek indul a nem teljesítő hitelek aránya az eurózónán belül - írja a Financial Times.
A nem teljesítő hitelek arányának megugrása a banki mérlegekben viszont azt eredményezheti, hogy a bankok nem tudnak majd a jövőben annyit hitelezni mint eddig. Ez pedig erősítheti a gazdasági visszaesés mértékét.
A lap szerint azonban az Európai Bizottságon (EB) belül egyelőre elég erős ellenállásba ütközött a kezdeményezés. Brüsszel ugyanis nem szívesen enyhítene azokon a szigorú korlátozásokon, amelyek jelenleg érvényben vannak a bankoknak nyújtott állami segítségnyújtásokra vonatkozóan. Ezek szerint ugyanis elsősorban a pénzintézetek részvényeseinek és kötvényeseinek kell kivenni részüket a bankok megfelelő feltőkésítéséből, mielőtt adófizetői pénzeket áldoznának ilyen célokra.
A válság tanulsága, hogy egyedül egy "rossz bank" létrehozásával lehet kellően gyorsan megszabadulni a nem teljesítő hitelektől. Ez lehet európai szintű, vagy nemzeti is, a lényeg, hogy gyorsan meglegyen - mondta a lapnak Yannis Stournaras, a Bank of Greece kormányzója, aki egyben az ECB kormányzótanácsának tagja is.
Még ma is a görög bankok azok, amelyeknek a legtöbb nem teljesítő hitel van a mérlegében, összes hitelük 35 százaléka lehet ilyen. Bár 2015 óta 40 százalékkal csökkentették ezek összegét az ECB hathatós nyomására. A négy legnagyobb görög bank épp nemrég próbált megszabadulni nagyjából 32 milliárd eurónyi nem teljesítő hiteltől, azonban ennek a kellős közepén ütött be a koronavírus válság. Yannis Stournaras szerint ezen bankok mérlegét most leginkább egy rossz bank létrehozásával lehetne fixálni.
A lap szerint az ECB tisztségviselői az EB Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságával is egyeztettek a kérdésről. Az azonban egyelőre elutasító volt a rossz bank tervével szemben, mondván, jobb megoldás is van a toxikus hitelek eltávolítására a rendszerből, részleteket azonban nem árultak el ezzel kapcsolatban. Az EB oldaláról állítólag még korainak tartották az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket.
Ugyanakkor a bizottság ügyeit közelebbről nyomon követő források szerint nem kizárt, hogy a téma a járvány egy későbbi szakaszában ismét felmerül majd.
Andrea Enria, az ECB felügyelőbizottságának az elnöke már 2017-ben felvetette egy uniós szintű rossz bank létrehozásának lehetőségét, akkoriban az Európai Bankhatóság vezetője volt. Akkor Brüsszel az állami segítségnyújtásokra hivatkozva blokkolta az ötletet. Állítólag most is Enria áll a kezdeményezés mögött.
A 121 legnagyobb eurózónabeli bank mérlegében az elmúlt négy év során feleződött a nem teljesítő hitelek értéke. A legutóbbi adatok szerint jelenleg ezek értéke 506 milliárd dollárra rúg, ami egyesített mérlegfőösszegük 3,2 százalékát jelenti. A görög, a ciprusi, a portugál és az olasz bankok esetében azonban még mindig 6 százalék felett van ez az arány.
Márciusban az EB elfogadta, hogy átmenetileg felfüggesszék az állami segítségnyújtásokat megnehezítő szabályokat. Brüsszel eközben a tagállamokkal közösen dolgozik egy olyan szabályozás kidolgozásán, amely lehetővé tenné a közvetlen tőkejuttatást a bajba került szektoroknak. Az állami segítségért cserébe azonban a rászoruló cégeknek bizonyos időre le kéne mondaniuk az osztalékfizetésről és a vezetői bónuszokról. A rossz bank ötlet támogatói úgy tennék elfogadhatóbbá a megoldást, hogy a toxikus eszközök eladását kötelezővé tennék egy idő után a rossz banknak, azzal, hogy a veszteségeket a bankokkal téríttetnék meg.
A 2008-as válság után Spanyolország, Írország és Németország egyaránt létrehozott állami hátterű rossz bankot a toxikus hitelek problémájának kezelésére. Azóta azonban az EU bevezetett egy olyan direktívát, amely meggátolja a kormányokat a rossz bankok felállítását, kivéve az állami szanálási folyamatok esetét.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!