Brutális nagyságú, 153,146 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az OTP Bank a második negyedévben, ez hajszálra megegyezik a bank által tegnap délután közölt elemzői előrejelzések átlagával. Kérdés, hogy erre mennyire volt felkészülve a piac, a bank tegnap délután ugyan közölte az elemzői várakozások átlagát eredményére vonatkozóan, ami megfelelt ennek az összegnek.

Azonban abban a korrekciós tételek ebben nem az elemzői várakozásokban szereplő összegek voltak, hanem a bank saját profit warningjában szereplő szám, mivel a bank a saját előrejelzését közölte ebben, hivatkozva arra, hogy nem minden elemző frissítette a modelljét a hatalmas mértékű veszteségről szóló bejelentést követően. Ezzel az OTP azt érte el, hogy igazából nehéz látni, mekkora is volt az igazi piaci konszenzus eredményére vonatkozóan, ez várhatóan majd a mai piaci reakciókból derülhet ki.

Kapcsolódó

Az OTP fő számai
Kép: Napi.hu


A korrekciós tételeknek hívott leírások összesen 192,1 milliárd forinttal rontották a bank második negyedéves számait, ez alapvetően két tényezőből tevődött össze. Egyrészt a devizahiteles csomag miatt képzett céltatalék adózás utáni 176,1 milliárd forintos eredményrontó hatásából, másrészt az Ukrán leánybankkal kapcsolatos tartalékképzések összességében adózás után 19,6 milliárd forintos veszteségéből adódott. Ezek az összegek ennél magasabbak voltak, azonban az adózás előtti veszteségből lejött a negatívumok miatt képződött adópajzs értéke.

A devizahiteles csomag hatásaiból az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatti visszatérítések összege a bank szerint elérte a 41,3 milliárd forintot, erre korábban már 1,8 milliárd forint értékben tartalékot képzett az OTP, ebben a negyedévben 39,5 milliárd forinttal emelte ez az összeget. Az egyoldalú szerződésmódosítások törvény által vélelmezett tisztességtelensége miatt keletkező visszatérítési kötelezettség kapcsán 177 milliárd forintnyi tartalékot képzett a bank.

Az ukrán leánybank esetében nagy levegőt vett az OTP, s annak teljes goodwilljét leírta 27,6 milliárd forint értékben. Ezen felül a májusban bezárt 8 krími fiók teljes bruttó hitelállományának tekintetében 90 százalékra emelte a bank a céltartalék fedezettséget, ez további 9,3 milliárd forinttal rontotta a csoport második negyedéves eredményét.

Ha valaki nagy levegőt vesz, és eltekint a korrekciós tételektől, akkor a várakozásoknál valamivel kedvezőbb, az első negyedévhez képest javuló, a tavalyi év hasonló időszakához mérten romló találkozik. A korrekciós tételek nélkül számolt adózás utáni eredmény 38,9 milliárd forint lett, az OTP által közölt elemzői konszenzus 35,3 milliárd forintról szólt. Ezzel a bank korrekciós tételek nélkül számolt első féléves nyeresége 74,26 milliárd forint lett a 2013 első félévi 93 milliárd forintja után. A korrekciós tételeket is figyelembe vevő első féléves veszteség konszolidáltan 147,28 milliárd forint.

A negyedéves veszteség részvényenként 571 forint volt, féléves szinten 551 forint. A részvényenkénti saját tőke így a félév végére 4044 forintra olvadt. Azt, hogy a piac hogyan reagál majd a hatalmas negatív adatra nehéz megtippelni. Az OTP mindent megtett ugyan annak érdekében, hogy a hatalmas várható veszteségre felkészítse a befektetőket, hiszen a devizahiteles törvény elfogadása után közölte a várható negatív hatások nagyságát, s most hétfőn pedig jelezte az MNB számításai módjából adódó plusz költségeket.

Az elemzői várakozásokban korrigálta a profit warningra nem reagáló szakértők számait is, ami nem mindennapi tett egy kibocsátó részéről. Ugyanakkor a részvény árfolyama tegnap záráskor szinte ugyanott állt, mint a második negatív profit warning kiadása előtt, így elképzelhető, hogy a piacnak nem volt elég az OTP figyelmeztetése, s csak az eredményszámok közlése után kezdi el megemészteni a rossz adatokat. Vagy azok nem érdeklik, s a befektetők már a jövőre koncentrálnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!