Hajnalba nyúló tárgyalások után nem sikerült elfogadni az európai alapszerződés gyors változtatását - ehhez a 27 tagállam egyhangú hozzájárulása kellett volna -, ezért egy új, kormányközi szerződésben keresik a megoldást az eurózóna tagjai. A szerződés nyitott azon országok felé is, amelyek kívül vannak az eurózónán, ám jogi kötelezettséggel rendelkeznek a későbbi csatlakozás felé. Általános meglepetésre azonban az európai kormányfők tárgyalásán részt vevő Orbán Viktor jelezte, Magyarország kívül marad az új szerződésen.
Az új kormányközi szerződés a Merkel-Sarkozy paktum minden eddiginél szigorúbb államháztartási elveinek gyakorlatba ültetéséről, konkrétan a nemzeti jogi kodifikációjáról szólna. A részleteket eddig ugyan nem dolgozták ki, ám több, áthatolhatatlannak tűnő jogi probléma tornyosul a szerződés előtt: az európai intézményrendszert például nem használhatnák a szorosabb együttműködést kötő országok, így mind az Európai Bizottság, mind az Európai Bíróság kívül maradna. Az eredeti Merkel-Sarkozy tervben éppen ez a két intézmény biztosította volna az egyezmény betartását, ennek hiánya tehát alaposan meggyengíti a fiskális paktumot.
Nagy-Britannia eleve kint van az eurózónából, Csehország és Svédország jelezte, hogy nemzeti parlamentjeikkel el kell fogadtatniuk a szerződést - azelőtt azonban értetlenül áll a világ, hogy Magyarország miért nem kíván csatlakozni. Erre feltehetőleg Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli sajtótájékoztatója ad választ. Brüsszeli magyar diplomáciai források szerint a magyar kormányfő "tisztázná a helyzetet, konzultálna a parlamenttel, és utána hozna döntést" a kormányközi szerződésről. Ettől függetlenül az uniós vezetők - köztük a francia Sarkozy, a holland Rutte, valamint Van Rompuy - egyértelműen arról beszéltek, hogy két ország utasította el az új szerződést, és gördített ezzel akadályokat a mélyebb integráció elé: Nagy-Britannia és Magyarország.
Nagy-Britannia a pénzügyi szabályozással kapcsolatos mentesítési szándéka miatt kezdett zsarolási játszmába a tárgyalásokon, és ezért tette lehetetlenné a megállapodást - értesült a Napi brüsszeli forrásokból. A fiskális szabályokkal kapcsolatos szerződésmódosítást azonban a briteken kívül az összes ország támogatta - hangsúlyozta az alváshiánytól sápadt Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján.
Az IMF-en keresztül 200 milliárd eurót vonnának be az európai mentőalapba, ám kérdéses, ez mire lesz elég. Döntés született emellett arról is, hogy az európai pénzügyi stabilitási alapot (EFSF) és a európai stabilitási mechanizmust (ESM) operatív értelemben az Európai Központi Bank vezesse. Félő azonban, hogy a piacok látszatintézkedésként leplezzék le a döntést, hiszen a várva várt ECB-pluszforrás nem valósul meg így sem. A piaci várakozások szempontjából eleve bukásként értékelhető, hogy az ESM a mostani csúcson tárgyaltak értelmében nem kapja meg a banki jogi státuszt, és így nem tudja az ECB segítségével megsokszorozni tűzerejét.
Az európai vezetők egyértelművé tették továbbá, hogy a magánszektor válságkezelésbe való bevonásával kapcsolatban szakítanak a deauville-i gyakorlattal - mondta beszédében Van Rompuy. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben lehetséges, az európai vezetők nem fogják keresni a lehetőséget a befektetők veszteségekbe való bevonására. Elfogadták az európai politikusok az ESM előrehozatalát is, tehát az EFSF és az ESM 2012 júliusától 2013 júliusáig párhuzamosan fog futni, és felülvizsgálják ezek tőkéjének együttesen 500 milliárd eurós felső plafonját.
Az ázsiai tőzsdék, valamint az euró egyaránt estek a hírre.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!