Az elmúlt napok OTP- és Magyar Telekom-hajrájának köszönhetően hosszú idő óta, pontosabban 2011 augusztusa óta először 20 ezer pont felett sikerült zárnia a BUX indexnek.
Ezzel első ránézésre úgy tűnhet, sikerült az indexnek kitörnie abból a kereskedési sávból, amely az elmúlt három és fél évben meghatározta mozgását, s amelynek alja - a leszúrásokat nem nézve - stabilan 16 000 és 19 700 pont között húzódik. A sávozó mozgás jellemzője a technikai elemzés szabályai szerint, hogy a sávból történő kitörést követően az árfolyam rendszerint megteszi a sáv szélességével megegyező távolságot, jelen esetben nagyjából még 3700 pontot. Ez annyit jelentene a BUX index esetében, hogy az a kitörést követően egészen 23 400 pontig is emelkedhetne tovább.
A helyzet viszont nem ennyire egyértelmű, ha ilyen egyszerű lenne, akkor csupa milliomos technikai elemzővel találkoznánk nap mint nap az utcán, a valóság ennél azért bonyolultabb.
A támasz/ellenállási szintek letörés/áttörése nem mindig egyértelmű, ezért a technikai elemzők erre rendszerint valamilyen szűrőt alkalmaznak. A részvénypiacon az egyik legnépszerűbb a háromszázalékos szabály, amely alapján az adott szintet akkor lehet áttörtnek tekinteni, ha az árfolyam 3 százalékkal elhagyja azt. Ez alapján a 19 700 pont körüli szint már áttörtnek tekinthető, s jöhetne a további rally.
A másik szűrő módszer a piac volatilitásán alapul. A hosszútávon kiépült alakzatok esetén érdemes a hetes volatilitást alapul venni, a BUX esetében ez a kitörést megelőző néhány hétben 730 pontig emelkedett, ha ezt vesszük alapul, akkor egy 20 400 pont feletti érték esetén lehetne egyértelműnek tekinteni a kitörést. Mivel ez a módszer jobban alkalmazkodik a piac pillanatnyi állapotához, figyelembe veszi, hogy vannak volatilisebb időszakok egy-egy termék kereskedésében, ezért valószínűleg jobb megközelítés konzervatívan azt állítani, hogy a kitörés még nem történt meg (egészen a 20 400- 20 450 pontos indexérték eléréséig). Óvatosságra intő jel lehet, hogy az index euróban számolt értéke még láthatóan nem tört ki a sávból.
A mostani emelkedés mindezek ellenére még bőven belefér a piac logikájába, akkor is, ha ettől nem válik felülteljesítővé a BUX. A két termék összehasonlítására a technikai elemzés által használt eszköz, a relatív erő, vagy RS a BUX és a DAX esetében azt mutatja, hogy a magyar részvénypiacnak egyelőre nem sikerült hosszabb távú alulteljesítő trendjéből kitörnie, amely 2010 óta meghatározza mozgását.
Ez egyszerű számok alapján is belátható, hiszen amikor a BUX 2011 augusztusában letörte a 20 ezer pontos szintet, akkor a német DAX index még csak alig valamivel 5000 pont felett járt, most azonban 11 700 pont körüli értékeken. A BUX euróban számolt lemaradását jól mutatja a két termék RS grafikonja.
Ez azt mutatja, hogy az évek óta tartó alulteljesítő trend megfordulását akkor kellene gyanítani, ha az RS mutatónak sikerülne a tavaly októberi, 0,65-ös lokális csúcs fölé emelkednie. Most azonban még csak 0,58-nál jár. Ez annyit tesz, hogy a BUX index relatívan, euróban számolva nyugodtan túlteljesíthetné felfelé a DAX indexet, a nélkül, hogy a hosszabb távú alulteljesítő trendből kitörne.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!