A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Hosszú idő óta menetrend szerint havi negyed százalékponttal csökkenti az alapkamatot a jegybanki Monetáris Tanács. Nem volt ez másként január végén sem. Egyes piaci szereplők azonban szkeptikussá váltak, folytatódik-e a kamatvágási sorozat. A kételyek két fontos tényezőre vezethetők vissza. Egyik, hogy a jelenlegi 5,5 százalékos kamat akár már elég alacsony lehet a kamatcsökkentési sorozat megállításához. Másik, hogy a forint igencsak gyengélkedik. Különösen az euróárfolyam a kényes kérdés, hiszen a 300-as szint egy komoly lélektani határt jelent, így ha ezen a kurzus "átlendül", onnan sokkal nehezebb visszahozni, mint "semlegesebb" helyekről.
A kamattal kapcsolatos vélemények az állampapírpiacon a rövid futamidőknél fontosak. Erre példa a múlt hét elején tartott hatheteskincstárjegy-aukció. Itt az átlagos hozam hajszálnyira megegyezik a jegybanki alapkamattal. Ezt is csak mennyiségi csökkentés útján sikerült elérni. A lépés érthető, hiszen a benyújtott ajánlatok volumene csekély volt, alig több mint az eredetileg meghirdetett mennyiség.
Logikus, hogy a befektetők nem biztosak abban, hogy a jegybank az árfolyam elszabadulását kockáztatva is tovább vágja a kamatot, így nem szívesen vásárolnak alapkamat alatti hozamszinten rövid lejáratú állampapírt.
Érdekes módon a három hónapos diszkontkincstárjegynél jóval bátrabbak voltak a befektetők. Elképzelhető, hogy a két aukció közt eltelő egy nap alatt változott a piaci hangulat, de az is lehet, hogy egyszerűen a futamidők közti különbség indokolja az eltérő hozzáállást a két papírhoz. Lényeg, hogy itt a kibocsátónak lehetősége nyílt a mennyiség emelésére, s még ezzel együtt is rekord alacsony átlaghozam alakult ki. Ez 5,3 százalékot jelent, a maximum négy ponttal lett magasabb. Ezek az értékek tehát már számottevően a jegybanki kamat szintje alatt vannak. Eszerint a piaci szereplők nem a jegybanki kamatcsökkentések befejeződésére számítanak, csupán (a hathetes-aukció eredményéből következően) arra, hogy egy hónap − a február − ki fog maradni. Ez eddig rendjén is van, ám ebből egy további érdekes következtetés is adódik. Mivel a kimaradás oka aligha lehet más, mint a gyenge forintárfolyam, ez azt is jelenti, hogy a befektetők optimisták a forint jövőjét illetően. Ha ugyanis azért nem csökkenthető tovább a kamat, mert gyenge a forint, csak akkor csökkenthető majd, ha erősödik. Így aki arra számít, hogy a februári szünet után márciusban csökken majd a kamat, arra is számít, hogy addig erősödik az árfolyam. Ha pedig valaki nem számít márciusi (esetleg áprilisi) kamatcsökkentésre, aligha vesz most három hónapos diszkontkincstárjegyet szignifikánsan alapkamat alatti hozammal.
További csavar a múlt hét állampapír-piaci történetében, hogy míg hétfőről (hathetes papír aukciója) keddre (a három hónapos papír sikere) megjavult a hangulat, csütörtökre, a kötvényaukciók idejére mintha ismét elromlott volna, bár itt vegyes eredmények születtek. Mindez arra utal, hogy a korábban fejtegetett összefüggések helyett nyugodtan magyarázhatjuk a hangulat napról napra való szeszélyes változásával is a piac múlt heti furcsaságait.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!