Augusztus keserű hónap volt a cukorkereskedők számára, mivel az indiai export, az erős dollár és a lassuló világgazdaság lefelé hajtotta a cukor árakat. Egy évtizede nem voltak annyira alacsony szinten az árfolyamok, mint most a trend pedig egyhamar nem áll meg.

Alapvetően a nyersanyagok olcsóbbá válása a mezőgazdasági termékeknél a fogyasztói árakat is lefelé kéne, hogy lökje, de a jelenlegi válságot idéző gazdasági hangulatban felesleges olcsóbb édességeket keresni a boltokban. Mindez pedig az amúgy sem túl jó növekedési környezetben csak az élelmiszeripari vállalatoknak jó, de nekik is csak ideig-óráig.

Rég látott beszakadás

A nyerscukor árfolyama a New York-i határidős piacokon rekord méretű lejtmenetben van: egy hónap alatt közel 7 százalékot esve augusztus végére a fontonkénti 11 centes szintre esett. Az édes összetevő régen volt ennyire olcsó, csak a 2008-as évben. Bár tavaly volt 10,5 cent is egy rövid ideig, de akkor árazható volt a drágulás, most viszont minden jel arra mutat, hogy kitartó csökkenő trend következik.

A csepp kétéves szakaszon nyugszik, amelyben a csökkenő árak nyomás alá szorították a cukorfinomítók nyereségét, sértették azokat a gazdálkodókat, akiknek megélhetése a terméstől függ, és nemzetközi feszültségekhez vezetett a legnagyobb termelő országok között. Ugyanis a visszaesés leginkább Indiának köszönhető, amely úgy vált a világ legnagyobb termelőjévé a 33,1 millió tonnás kivitelével, hogy államilag támogatták a cukortermelőket és -feldolgozókat.

"Jelenleg valóban súlyos cukorfelesleget tapasztalunk" - mondta Kona Haque, a londoni székhelyű ED&F Man árupiaci brókerház kutatási vezetője a WSJ-nek. Ő kiemelte, hogy India mellett Thaiföldön is rekord termés volt, így Brazília hiába próbálja a kibocsátás csökkentésével magasan tartani az árakat, a két ország piaci felöntését képtelen kiegyensúlyozni.

Vélhetően erre a jövőben sem lesz képes: a klímaváltozás pont kedvez az indiai cukortermelőknek, ami miatt az ország exportja tartósan a 30 millió tonnás szinten maradhat az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának előrejelzése szerint. Sőt, azt várják, hogy a 2020-21 közötti termés valószínűleg még nagyobb lesz, mert a jelenlegi időjárási körülmények a viszonylag kiegyenlített monszuncsapadékkal segítették az idén a cukortermesztőket.

Mindez még önmagában nem eredményezné India erős jelenlétét a piacokon: az 1,4 milliárdos lakosság jó felvevő piacot jelentene önmagában is a világ legnagyobb cukorfogyasztójaként, de a magasabb árak miatt az ország a kivitel felé fordult. A kormány egy exporttámogatási rendszert is indított a termelőknek és a feldolgozóknak, ami a tavalyi bevezetés óta 52 százalékkal növelte az indiai exportot.

A nemzetközi gyakorlatban egyedi lépés ki is vívta más cukorpiacon érintett országok haragját, így a Kereskedelmi Világszervezet vizsgálja Ausztrália, Brazília és Guatemala panaszait, amelyek szerint a támogatások jogellenesek. Viszont ez egy elhúzódó vitát fog jelenteni: egy augusztus 15-i WTO ülésen India kijelentette, hogy álláspontja szerint politikája nem torzítja a globális cukorpiacot, és tagadja, hogy azok sértenék a WTO-szabályozást. Az indiai hatóságok szerint a támogatás célja 35 millió sérülékeny gazda támogatása, vagyis le kell folytatni az eljárást, amely akár több hónapig is eltarthat.

Ami lehet, csak olcsóbbá teszi a cukrot

A rekord termések mellett van egy másik súlyos probléma is, ami alapvetően túlkínálati piacot teremt a világon: a dollár erősödött, ami mind az importálóknak, mind a termelőknek jó. A felvásárlók ugyanis alapvetően olcsón kezdhetnek a készletek felhalmozásába, mert a dollárjukért több terményt kapnak, míg a feltörekvő piacok gyengébb valutáit használó országai örülhetnek az erős dollárnak, mert többet ér a pénz, amit kapnak a termékekért.

A termelők helyzetét viszont csak rövid távon segíti ez a trend, ugyanis a nem vezető gazdaságokban felébredt az infláció. Indiában például már a jegybank akar beavatkozni, hogy ne engedje a legutóbbi 4,1 százalékos szint fölé a maginflációt, ahogy arról az Economic Times is írt. Vagyis idővel a cukorpiaci szereplők mostani nyereségét felemészti az árak emelkedése, főként ha nem sikerül központi bank 3,2 százalékos célszintjét.

Az édességipar globális szereplői természetesen elkezdték a felhalmozást, lévén a cukor könnyen, nagy mennyiségben is tartósítható. Főként a csokoládéiparban örülhetnek most: a cukor mellett a kakaóbab ára is tovább esett augusztusban.

Csak ez a boltok polcaira nem jut el

Hiába esnek viszont az alapanyagárak, a boltokban senki ne várjon áresést. A cégek az alacsony beszerzési árakon realizált profitot egyszerűen lenyelik. Például a Nestlé részvényei emelkedésnek is indultak: az augusztus eleji 102-105 svájci frankos sávból felmozdultak a 110-112-es kurzusra. (Hasonló látható más édesipari szereplők esetében is.)

De ők is csak ideig-óráig tudják élvezni a most megnyert profitot: hiába nélkülözhetetlen a cukor például a csokoládék, vagy a lekvárok készítésénél, a fejlett országokban, - például az Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban, de még Oroszországban és Egyiptomban is -, közegészségügyi okokból egyre kisebb mennyiség használatát engedélyezik a termékekben. Vagyis a piac 70 százalékát kitevő helyeken más, drágább helyettesítő anyagokra kell átállniuk a gyártóknak. Az olcsó cukor így egyre kevésbé hat ki a profitjukra, mert bár terjeszkednének a fejlődő piacokon, ott lassan lesznek népszerűek a nagyüzemi édességek.

Égetni való cukor

Itt jönne képbe, hogy a cukor egyáltalán nemcsak az élelmiszeripar számára hasznos alapanyag: könnyen előállítható belőle etanol. Vagyis a termelők akár beszállíthatnának a bioüzemanyagok piacára, így növelve a keresletet a termékükre, de a világban a Donald Trump által elindított kereskedelmi háború miatt szinte alig van, aki ne tartana a globális gazdasági növekedés lassulásától, vagy attól, hogy recessziós időszak jön. (Főként a szeptember elejével megérkezett újabb vámcsomag után.)

Az üzemanyagárak épp a pesszimizmus párhuzamosan csökkentek az olajárakkal. Nagyjából a cukoréval azonos szinten csökkentett a Brent kőolaj ára is. Vagyis most éppen sehol nem kell annyi cukor, mint amennyi piacra kerül, még ha van is olyan elemző, aki arra számít, hogy a cukorfelhasználás 4 millió tonnával meghaladja majd jövőre a termelt mennyiséget.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!