Az dollár és az euró ma már egyértelműen a világ két legnagyobb valutája, mind tartalékvalutaként, mind a nemzetközi kereskedelemben, elszámolásokban betöltött szerepük miatt. Ennek törvényszerű következménye, hogy a devizapiacokon is ez a devizapár lett a legnépszerűbb, ugyanakkor a dollárnak sok más devizához képesti mozgása is döntő, különösen ázsiai vagy latin-amerikai pénznemekhez képest.

Azt hitték, már sosem gyengül

2021-ben és tavaly szeptember végéig a dollár erősödő trendben volt a devizák többségéhez képest, ennek során az euróhoz viszonyítva is igen komoly mozgás történt: miközben két éve több mint 1,20 dollárba került egy euró, tavaly szeptember végén már csak 0,96-ot kellett adni érte, ami 20 százalékot meghaladó dollárerősödés. 

Sokan úgy gondolták, hogy a trend tovább fog folytatódni, abból kiindulva, hogy az amerikai kamatszint kiemelkedően magas lesz, emellett hosszan elhúzódik a gazdasági és geopolitikai válság, ami a tőke dollárba menekülésével jár. A helyzet persze sosem ilyen egyszerű, hisz ha már mindenki erre számít, akkor már előre mindenki megveszi a dollárt, így utána nem lesz további erős felhajtóerő.

Fordulópont, eső trend

Végül pontosan ez valósult meg szeptember óta, amikor már csak egy ok kellett, hogy hirtelen megfordítsa a piacot, és a korán dollárt vásárlók gyorsam realizálni kezdjék nyereségük. Az ok meglett: az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, hogy az amerikaihoz hasonlóan komoly kamatemelési ciklust tervez, hogy letörje a masszív eurózónás inflációt. 

Ez olaj volt a tűzre, hisz

az a vélekedés, hogy dollárban tartósan jóval magasabb kockázatmentes hozamot lehet elérni, hirtelen összeomlott.

Október során még 0,96 és a paritás között mozgott a dollár az euróhoz képest, majd november elején nagy lendülettel átesett a paritáson: immár ismét több mint egy dollárt kellett adni egy euróért, sőt, egész gyorsan 1,04 majd 1,07 lett az érték.

Rövid felpattanás után zuhanás

Múlt héten kijött egy, a vártnál kissé jobb német inflációs adat, erre fel is pattant a dollár, azonban pár nap múlva újra esni kezdett, sőt, zuhanásba váltott, és 1,075-ös értékkel elérte az őszi fordulat óta legmélyebb értékét, avagy a másik oldalról szemlélve: az euró új csúcsra ért. A dollárgyengülés akkor indult be, amikor nyilvánosságra hozták az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét. A befektetők arra számítottak, hogy ebben határozott jelzés lesz a kamatemelési ütem csökkentéséről, azonban csalódniuk kellett.

A dollár árfolyama az euróhoz képest, egy év.
Az euró árfolyama a dollárhoz képest, egy év.
Kép: stooq.com

A Fed óvatos volt: nem kötelezte el magát, hogy a decemberi 50 bázispontos emelés után februárban 25 bázispont következik, ellenben hangsúlyozta, hogy a 2 százalékos inflációs cél elérése a legfontosabb prioritás. Az esetlegesen magasabb dollárkamatnak ugyan erősítenie kellene a dollárt, de arra már nem számítanak, hogy a kamatemelési ciklus végén érdemi eltérés lesz a két óriás valuta kamatszintjében, inkább abban bíztak, hogy a csökkenő ütem egy jelzés lenne a vártnál gyorsabb amerikai inflációcsökkenésre, a gazdaság javulására.

Hosszabb táv

A dollár gyengülésének, euró erősödésnek hosszabb távú okai is lehetnek. Az orosz-ukrán háborúhoz nagyjából hozzászokott a piac, ugyanakkor immár az európai gázár is a mélybe zuhant a tavaly őszi szintekhez képest, ami

előny az eurónak, hisz az eurózóna országainak immár nem kell irreális terheket vállalniuk az energiaellátás biztosítására.

Általában is látszik, hogy az eurózóna immár a közös deviza 30 éve alatt minden csapást túlélt, gazdaságilag alkalmazkodik, az euró nem csak életképes, de jól is működik. A zónát még senki nem hagyta el, ugyanakkor egyre többen csatlakoznak hozzá, a sorban az utolsó épp most Horvátország. Az euró iránti bizalom így újra erősödik, a tavalyi alulsúlyozás után most sok alap és jegybank növelheti arányát portfólióján illetve tartalékain belül. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!