Horvátországban kormányválságokhoz, számos politikus elítéléséhez, de még Hernádi Zsolt Mol-vezér megvádolásáig, Interpol-körözéséig is vezetett a Mol-INA-ügy, amelyben most újabb ítéletet hozott a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID).
Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz, mert a horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban végrehajtandó Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Az ügynek az adott politikai felhangot, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) azzal vádolta meg Ivo Sanader volt kormányfőt, hogy megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre - közölte a testület. Bár Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett 5 millió eurót a bíróság számlájára, ez egyelőre nem történt meg.
Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott első fokon, majd ezt 2021 októberében már a horvát legfelsőbb bíróság is megerősítette az ítéletet, pedig az USKOK súlyosításért fellebbezett. Mindeközben Hernádi Zsolt felkerült az Interpol körözési listájára is.
A szövevényes ügynek van egy másik szála is, hogy a horvát állam felbérelte a Squire Patton Boggs lobbista céget, hogy az Interpol újítsa meg a körözést Hernádi ellen, azt állítva, hogy Magyarországon a bíróságok 2013-ban csak azért mentették fel minden vád alól Hernádi Zsoltot, hogy más EU-tagállamban ne indulhasson bírósági eljárás ellene.
Még a genfi döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Ebből végül azóta sem lett semmi azon túl, hogy a horvát állam a koronavírus-járvány előtt még bemutatta az INA kivásárlási tervét.
Az új választott bíróság is felmentette Hernádit
A Horvát Köztársaság és a MOL Nyrt. közötti befektetésvédelmi eljárásban a felek az ICSID-hez, mint választott bírósághoz fordultak, hogy kezelhető legyen az ügy. Most a washingtoni testület kimondta, nem történt korrupció, a Mol és annak vezetői nem vesztegettek meg senkit Horvátországban az INA energiavállalattal kapcsolatban – írja közleményében a magyar cég.
A nemzetközi bíróság háromtagú testülete egyhangúlag állapította meg, hogy nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai, amellyel az INA horvát energiavállalatban való tulajdonszerzést követően a Mol-t megvádolta. A washingtoni nemzetközi bíróság ítélete azt jelenti, hogy a MOL elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ártatlan.
Az amerikai eljárás teljeskörű büntető bizonyítást folytatott le a per kilenc éves időtartama alatt. Több tucat tanút hallgattak ki, több tízezer oldal iratanyagot vizsgáltak meg, többek között a Horvát Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéleti anyagát is, mely két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a MOL elnökét. Ezen vallomások és iratanyagok ismeretében hozta meg egyhangú döntését a bíróság.
Kiemelt figyelmet fordított a koronatanú Robert Jezic tanúvallomására. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.
Az ítélettel egy régóta húzódó nemzetközi jogvita zárul le. Horvátországon kívül minden bíróság, nyomozóhatóság ugyanarra a következtésre jutott: nem történt korrupció.
– írja közleményében a Mol.
Magyarországon a Központi Nyomozó Főügyészség 2012-ben szüntette meg az ügyben folytatott nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva.
A nemzetközi jog alatt működő ICSID döntései kötelező érvényűek. Azokat minden tagországnak – így Horvátországnak is – tiszteletben kell tartania és saját jogrendjébe be kell építeni. A Mol jelezte, hogy ők tiszteletben tartják a döntést, ezt várják el a horvát kormánytól is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!