Hónapok óta azt találgatják elemzők és befektetők, vajon az ECB meghosszabbítja-e, és ha igen mennyivel és milyen értékben a most futó eszközvásárlási programját. A konszenzus most az, hogy az európai jegybank döntéshozói a meghosszabbítás mellett döntenek.

Piaci információk szerint két forgatókönyv létezik:

  • az egyik szerint 6 hónappal, a mostani havi 80 milliárd eurós keretösszeggel,
  • a másik szerint 9 hónappal, de csak havi 60 milliárd eurós keretösszeggel hosszabbítanák meg a vásárlásokat.

Erre utalhatott a Financial Times szerint Mario Draghi ECB-elnök a spanyol El Pais című napilapnak adott interjújában, amikor azt mondta, az ECB játszhat a QE program időtartamával és mennyiségével is.

Eladási hullám jön?

Bármelyik mellett is teszik le a voksukat az európai jegybankban, a folyamat vége az lesz, hogy az ECB mintegy 2200 milliárd eurónyi államkötvényt tudhat majd portfóliójában. A nagy kérdés azonban az, hogyan tud majd az ECB visszavonulni masszív lazítási programjától. Piaci szereplők emlékezetében élénken él még a "taper tandrum"-nak nevezett folyamat, amikor is a Fed élén akkor álló Ben Bernanke bejelentette, hogy az amerikai jegybank folyamatosan visszavonul majd saját lazítási programjától. Ez akkor a nemzetközi piacokon komoly, több hónapig tartó masszív eladási hullámot váltott ki.

A nemzetközi kötvénypiacokon már így is elindult egy eladási hullám a Fed közelgő kamatemelésére készülve, s ha az ECB utalna saját eszközvásárlási programjának befejezésére, ez csak rosszabbodhat. Egy idő után egy kötvénypiaci áresés olyan méreteket ölthet, ami lenullázhatja az ECB tavaly márciusa, azaz a QE elindítása óta elért eredményeit is - írja a brit pénzügyi lap. Emlékezetes, hogy annak idején a piaci áresés arra kényszerítette a Fed-et, hogy a saját programját a tervezettnél tovább tartsa fenn.

Draghiék helyzete könnyebb

Az ECB helyzete elvileg most könnyebbé vált, a Brexit és Trump megválasztása óta napvilágra került makroadatok mindenesetre erre utalnak. Az eurózóna munkanélküliségi rátája végre az egy számjegyű tartományba került, az infláció pedig végre felfelé mozdult el, igaz, még mindig távol van a bank 2 százalékos céljától. A gazdaság növekedése is erősödhetett.

Ez alapot adhatna a QE csökkentésére, ráadásul egy ilyen lépés az egész lazítási programmal szemben heves ellenszenvvel viszonyuló németek részéről is támogatásra lelne. Ugyanakkor megvan a veszélye annak, hogy a piac részéről heves negatív reakciók következnének.

Kockázatos lenne a visszavonulás?

Elemzők szerint egyébként, ha most a QE visszafogásáról döntene az ECB, az azt is mutathatná, hogy a jegybank nem tudja magát függetleníteni a politikától. Az utóbbi időben ugyanis egyre több kritika érte az euróövezeti jegybankot. Sokan úgy vélik, hogy hiába stabilizálta a QE program a kötvénypiacot, ez lehetőséget adott a problémás országoknak arra, hogy késlekedjenek a szükséges reformok végrehajtásával. Richard Barwell, a BNP Paribas Investment Partners szakértője szerint az ECB a visszavonás mellett döntene, azzal azt kockáztatná, hogy az eurózóna gazdasága visszacsúszik a deflációba.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!