A nagy jegybankok által alkalmazott kvantitatív lazítási programok ugyan segítettek felpörgetni a globális gazdaságot, kihúzták a csapdából a pénzügyi válságot követően a világot, azonban nagyon sok káros mellékhatással jártak. A mellett, hogy az egekbe lökték a különböző eszközök - az arany, ingatlanok, részvények, kötvények - árát, jelentősen hozzájárultak a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez.

A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek miatta. Ezzel a már unalomig ismételt állítással megy szembe egy, az Európai Központi Bank (ECB) által publikált tanulmány. E szerint az európai jegybank ultra laza monetáris politikája az elmúlt években éppen hogy csökkentette az egyenlőtlenséget az Európai Unión belül, s abból a szegényebb háztartások profitáltak a legtöbbet.

Kapcsolódó

A hangsúlyosan nem az ECB saját véleményét, hanem független elemzők megállapításait tartalmazó munka szerint a negatív kamatlábak és a nagy összegű kötvényvásárlások az ECB részéről jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az eurózónán belül az elmúlt években csökkent a munkanélküliség, különösen az alacsonyabb keresetűek körében. A tanulmányt jegyző két közgazdász - egyikük az ECB-nél, másikuk a Princeton Egyetemen dolgozik - szerint az itt elért pozitív hatások sokkal nagyobbak annál, mint amennyire az emelkedő részvény- és ingatlanárak növelték a gazdagabbak vagyonát - írja a Bloomberg.

A kvantitatív lazításnak jellemzően indirekt hatása volt az eurózóna lakosságának fogyasztására - írják a német, francia, olasz és spanyol gazdaság adatait felhasználó munkában. Arra a megállapításra jutottak, hogy a mennyiségi lazítás elsősorban a munkaerő-keresletet jelentősen növelő gazdasági fellendülést segítette. Ugyanakkor a rekordalacsony kamatok hatása ennél árnyaltabb volt.

A szegényebb háztartásokat az alacsony kamatok jórészt nem érintették, hiszen nem rendelkeztek akkora megtakarítással, amelynél ennek hatásai érezhetőek lettek volna. Az ők alacsony kamatok miatt elszenvedett veszteségeik jóval alacsonyabbak voltak annál, mint amekkora előnyökkel járt a munkaerőpiaci kereslet fellendülése és a bérek emelkedése.

A direkt hatásokkal ellentétben az indirekt kedvező hatásokat mindenki érzékelte, a béremelkedésből és az erősödő munkaerőpiacból szinte mindenki profitált. Ez pedig a gazdasági fellendülésnek volt köszönhető, amelyet nagyban segített a laza monetáris politika - írják a tanulmány szerzői.

A megállapítások az összefoglaló szerint jó muníciót szolgáltathatnak Mario Draghi ECB elnöknek és kollégáinak, amikor az olyan - általában holland és német részről érkező - támadásokra kell reagálniuk, amelyek szerint a kvantitatív lazítás túlságosan is büntette az európai megtakarítókat és hozzájárult az időskori szegénység növekedéséhez. A korábbi német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble például azzal vádolta az ECB döntéshozóit, hogy laza monetáris politikájukkal hozzájárultak az európai intézmények iránti bizalom csökkenéséhez, illetve segítették a populista politikai mozgalmak térnyerését az unión belül.

A tanulmány viszont arra a következtetésre jut, hogy az eurózónában lévő egyenlőtlenségek sokkal inkább strukturális jellegű problémákból adódnak, a vagyon és a jövedelmek egyenlőtlen elosztásából. A monetáris politikát viszont nem nagyon lehet okolni érte.

A kép forrása: Shutterstock.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!