Az elmúlt években tapasztalt masszív gazdasági növekedés hatásait nem igazán sikerült éreznie a közép- és kelet európai országoknak a társadalmi jólét szignifikáns és általános növekedésében is - vonja le a következtetést az Erste-csoport és a brit Legatum Institute frissen publikált tanulmánya.

Elszálló megélhetési költségek

Kapcsolódó

Az okok között példaként többek között a megnövekedett megélhetési költségeket említik a tanulmány szerzői, a különböző fogyasztási javak és szolgáltatások árai az elmúlt hét évben Magyarországon például 98, Romániában 257 százalékkal nőttek, míg az Európai Unió átlaga mindössze 36 százalék volt. ennek hatásai jól érzékelhetők, felmérések szerint a megkérdezettek mindössze 15 százaléka válaszolta azt a régiós országokban, hogy kényelmesen meg tud élni jelenlegi jövedelméből.

Ráadásul a lakhatási költségek drasztikus emelkedése további nyomást gyakorol a megélhetésre. A régióban nagyon magas a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya - írják a szerzők - köszönhetően annak, hogy a rendszerváltást követően nagyon sok ember jutott nyomott árakon lakóingatlanhoz. Romániában az emberek több mint 90, Horvátországban és Szerbiában több mint 80, Szlovákiában és Magyarországon több mint 70 százaléka él saját házban vagy lakásban. Azonban amiatt, hogy az ingatlanok rendszerint családon belül öröklődnek és a növekvő családok egyre nagyobb arányban élnek együtt, ezek a lakóingatlanok egyre inkább túlzsúfolttá válnak az elemzés szerint. Ilyen túlzsúfolt ingatlanokban lakik a magyarok, a szlovákok, a bolgárok és a románok több, mint 40 százaléka.

Feszültségek a munkaerőpiacon

Azonban a megélhetés nem csak a költségoldalról van nyomás alatt, a munkaerőpiac erős polarizációja is hozzájárul a feszültségek növekedéséhez. A közepesen képzett munkaerőt igénylő munkahelyek lassan eltűnnek, s ez a lehetőségek terén további egyenlőtlenségeket szül. Az automatizáció sokkal nagyobb fenyegetést jelent ebből a szempontból a régió országaira, mint Nyugat-Európa gazdaságaira.

A középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak 62 százalékos esélyük van elveszíteni munkahelyüket az automatizáció eredményeként, míg ez az arány Norvégiában 40, az Egyesült Királyságban 42 százalékos. A szegénység eközben növekszik a munkával rendelkezők körében is, ez különösen Romániára jellemző, ahol közel minden ötödik munkavállaló a relatív jövedelmi szegénység kategóriájába esik. A szerzők szerint amíg a rendszerváltást követően a munkaerő alacsony költsége előnyt jelentett a régió gazdaságai számára, addig ez mostanra már komoly feszültségek forrásává vált.

És persze az egészségügy

Komoly kihívást jelent a régiós országok számára az egészségügy kérdése is, mind a hozzáférhetőség, mind a költségek oldaláról - írják a szerzők. A betegek által közvetlenül fizetendő szolgáltatások arányának növekedése csökkenti annak megfizethetőségét és hozzáférhetőségét a társadalom legszegényebb rétegei számára. A régióban a rászorulók közel 22 százaléka nem fér hozzá a költségek miatt a szükséges egészségügyi ellátásokhoz. A hozzáférést rontják a nagyon hosszú várólisták és a szolgáltatások nem megfelelő földrajzi eloszlása is. A tanulmány szerint a régióban egy műtétre az embereknek hatszor olyan hosszú ideig kell várniuk, mint az OECD országokban átlagosan.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az emberek a régióban az emberek az egészségügyet tartják annak a területnek, ahol leginkább szükség lenne az állami kiadások növelésére. Eközben az egészségügyi beruházások és kiadások nem egy országban az EU átlag felét sem érik el a GDP arányában. De nem csak a kiadások növelésére, hanem azok elosztásának megváltoztatására is szükség lenne. A régió országainak sokkal jobban kellene koncentrálnia az elsődleges ellátás javítására, illetve a megelőzésre és az egészséges életmódra való nevelésre.

A probléma egyik része az is, hogy sokszor a kormányzatok túlságosan is nagy erőforrásokat fordítanak a kórházi betegellátásra, néhány helyen az ezer betegre jutó kórháza ágyak száma duplája a Németországban illetve Nagy-Britanniában tapasztalnak, miközben a betegek hosszabb ideig is maradnak benn a kórházakban. Emiatt a források ide csoportosulnak az elsődleges ellátás és a megelőzés helyett, s ezt a helyzetet kezelni kellene.

Hiányzik a bizalom

Az úgynevezett társadalmi tőke helyzete ugyan javult az elmúlt 10 évben, azonban szintje még mindig jelentősen elmarad attól, amit Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Észak-Afrikéban és a Közel-Keleten lehet tapasztalni. Ez a társadalmi tőke az állampolgárok egymással és az intézményrendszerrel való kapcsolat szorosságát, illetve a közöttük meglévő bizalom nagyságát hivatott kifejezni. Márpedig ez az, amelynek szintje a régióban sokkal alacsonyabb, mint máshol a világon.

Ennek aránytalanul nagy szerepe van a régió fejlődésére és nagyon szükség lenne magasabb szintjére ahhoz, hogy a demokratikus és piaci átalakulás sikeresen befejeződjön. Az olyan országokat, ahol ennek szintje magasabb, sokkal kevésbé voltak érintették 2007 és 2016 között a gazdasági visszaesések.

A régiónak nagy lehetőségei vannak abban, hogy jelentős az igény a képzett munkaerő iránt. Ugyanakkor hiába nőtt a felsőoktatási intézményekben tanulók száma a rendszerváltás óta, az állami finanszírozás ezzel korántsem tartott lépést. Ma a régióban az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek aránya alig 30-40 százaléka a Nyugat-Európában megszokottnak.

Pedig a start-up vállalakozások növekvő aránya a régió gazdaságaiban kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a tudásalapú gazdaság legyen a régió növekedésének következő motorja, ehhez azonban az kell, hogy az iskolából kikerülő munkavállalók képességei meg tudjanak felelni a jövő munkaerőpiaci elvárásainak. Ehhez képest az oktatásban a hangsúly még mindig a tényanyagok memorizálásán, s nem pedig a készségek fejlesztésén van, amelyekre várhatóan nagyobb szükség lesz a jövőben.

A tudás tud változtatni

Nagy veszélyt jelent a régióra az agyelszívás is. Mivel a magasabb képzettségű munkavállalók körében nagyobb arányú az elvándorlás, ezért a kormányok sokszor tartanak is a képzésbe erőforrásokat átcsoportosítani, tartanak ugyanis attól, hogy ezzel csak a kedvezőtlen tendenciákat erősítenék. Ezt a folyamatot a magasabb képzettségű munkaerő keresetének jelentős emelésével lehetne megfordítani.

A tanulmány viszont pozitívumként említi, hogy a régióban az általános üzleti környezet javulóban van. Eközben a jó programozási képességekkel rendelkező szakemberek is szép számmal megtalálhatók itt, akárcsak az őket foglalkoztató startupok. A HackerRank tanulmánya szerint például a világ 20 legjobb szoftverfejlesztőivel rendelkező országa közül hat a régióban van.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!