Elképesztő a bizonytalanság a forint körül

Hasonlóan látják a magyar gazdaság jövőbeni kilátásait a két osztrák nagybank, az Erste és a Raiffeisen elemzői. Legalábbis ez derül ki nemrég publikált globális, illetve régiós negyedéves befektetési stratégiai elemzésükből. Mindkét bank elemzői 2 százalék körüli GDP-növekedést tartanak valószínűnek Magyarországon 2014-ben, a Raiffeisen pontosan 2, az Erste 1,9 százalékra teszi idén a magyar gazdaság bővülésének ütemét. A két elemzőcsapat abban is egyetért, hogy a hosszabb lejáratú, forintban kibocsátott államkötvények hozama a közeljövőben felfelé fog elmozdulni. Az Erste szakértői szerint a negyedév végére mintegy 25-50 bázispontos ugrást tartanak elképzelhetőnek, ezzel az 5,8 százalék feletti szintre ugrana. A Raiffeisen félév múlva már 6,2 százalékos 10 éves hozammal számol.

Máshogy látják

A forint kilátásait viszont ennek ellenére homokegyenest ellenkezően ítélik meg. A Raiffeisen szerint félév végén 315 forintba kerülhet egy euró, év végére 320 forint feletti euróárfolyamokat is elképzelhetőnek tartanak. Az Erste elemzői viszont pont ellentétes mozgást várnak a magyar devizától, a negyedév végén a jelenleginél minimálisan erősebb, 306 forintos euróárfolyamra számítanak, év végére 302 forintossal.

A Raiffeisen szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusa és az ukrán válság kettős nyomás alatt tarthatják az árfolyamot a második negyedév során. Fontos megjegyezni, hogy a Raiffeisen szerint a negyedév során az egész régió tőkepiacainak teljesítményét meghatározhatja, milyen irányt vesznek az ukrajnai események. Ők arra számítanak, hogy néhány geopolitikai helyzet nem romlik tovább, Oroszország nem kísérli meg a kelet-ukrajnai területek bekebelezését, ugyanakkor a válságnak még lehetnek olyan hullámai, amelyek óvatosságra késztetik majd a befektetőket.

Hamarosan meglehet a 320 forintos euró

A Raiffeisen elemzői komoly kockázatát látják annak, hogy akár már április/májusban is 320 forint közelébe emelkedhet az euró árfolyama a forintban számolva. Ezután alapvetően megnyugvással számolnak a piacon, ezt egyrészt az orosz-ukrán konfliktus várható lecsengése és az MNB kamatcsökkentési ciklusának várható vége is támogathatja. Ennek ellenére nem számolnak azzal, hogy az euró árfolyama egészen 300 euróig csökkenne, bár elismerik, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan továbbra is pozitív marad. Összességében úgy ítélik meg, hogy jelenleg a kormány és az MNB is a gyengébb forintárfolyamban érdekelt. Az év végére várhatóan kialakuló 320 forintos euró árfolyam így akár hosszabb távon is fennmaradhat.

Vagy mégis inkább erősödés jön?

Az Erste elemzői alapvetően fundamentális okok miatt tartják valószínűbbnek a forint erősödését a következő időszakban. Elmondásuk szerint a folyó fizetési mérleg hatalmas többlete támogatná a forint erősödését, s figyelembe kell venni, hogy az MNB részéről az elmúlt időszakban már olyan üzenetek érkeztek, amelyek a kamatcsökkentési ciklus végének közeledtére utaltak. Ugyanakkor kérdésünkre felhívták a figyelmet, hogy az előrejelzésben szereplő 302 forintos év végi célárfolyam teljesülése mindössze 2 százalékos forinterősödést jelentene, ami nem túl nagy mozgás, figyelembe véve a magyar deviza elmúlt időszakban bemutatott volatilitásához képest.

Örülhetünk, ha nem bukunk

A magyar részvénypiaccal kapcsolatban egyik bank elemzői sem voltak optimisták. A legnagyobb pozitívum az Erste szerint a régió részvénypiacaival kapcsolatban, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatására bekövetkezett áresés nyomán már olyan túladottá váltak a piacok, hogy az legalábbis egy pozitív irányú oldalazást támogathat a negyedév során. Elképzelhető, hogy az elmúlt napokban pont ennek vagyunk a szemtanúi a Budapesti Értéktőzsdén.

A Raiffeisen szerint a magyar részvények relatíve drágának tűnnek, s nem nagyon látszik olyan tényező, ami miatt ezek jó teljesítményére lehetne számítani. Az OTP esetében az ukrán kitettség, a Richternél pedig az orosz piac nagy súlyát említették negatívumként. Tekintve, hogy ez a két papír mintegy 55 százalékos súllyal szerepel a BUX indexben, a mutató alakulása rendkívül erősen függ majd a konfliktus lefolyásától. A Mol részvények árfolyamára továbbra is az INA sorsa körüli bizonytalanság nyomja rá bélyegét.

Megjegyzik, hogy az év elején a konszenzus még 18 százalék feletti átlagos részvényenkénti eredménynövekedés volt 2014-re a BUX index tekintetében, ez most 11 százalék feletti eredménycsökkenésbe fordult át. Ezzel számolva az index átlagos P/E hányadosa 9,5 körüli.

A világban minden rendben

A globális részvénypiac várhatóan enyhén pozitív teljesítményt produkál majd a negyedév során, legalábbis erre számítanak az Erste szakértői. Előrejelzésük szerint június végéig az MSCI Global, az MSCI Europe és az S&P 500-as részvényindex is 0 és 5 százalék közötti mértékben emelkedhet.

A részvénypiacok további emelkedését több tényező is támogatja. Egyrészt a cégek várható eredménynövekedése. Európában a konszenzus szerint 2014 végére az átlagos részvényenkénti eredménybővülés mértéke 9,7, az Egyesült Államokban 8,1 százalékos lehet (az MSCI Europe és az MSCI US kosarában szereplő cégeknél). A BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokban Oroszország kivételével a növekedés két számjegyű is lehet. A bank szakértői szerint különösen kedvező befektetési lehetőségek vannak az indiai és a brazil részvénypiacon.

Az európai cégeknél a várt bővülés szektoronkénti bontásban elég nagy szórást mutat. Jól teljesíthetnek a technológiai cégek, akár 40 százalékkal is növelhetik profitjukat, az iparvállalatoknál átlagosan 17, a pénzügyi szektorban 15 százalékot is elérheti bővülés üteme. A közszolgáltatói és a távközlési szektorban viszont 7, illetve 9 százalékos nyereségcsökkenés várható. E mellett az MSCI Europe kosarában szereplő cégek átlagos osztalékhozama magas, eléri a 3,6 százalékot, s ez jelentősen meghaladja a 10 éves német államkötvények hozamát. Ez is a részvénypiac drágulását támogató tényező lehet.
Az amerikai részvények esetében már nem ennyire egyértelmű a kép. A szakértők megjegyzik, hogy az elmúlt egy évben a cégek árbevételének növekedési üteme elmaradt a részvényárfolyamok emelkedésétől, s a jelenlegi szinteken az MSCI US átlagos előretekintő P/E hányadosa meghaladja a 16-ot, ami korántsem nevezhető alacsonynak.

Ne meneküljünk a biztonságból

A tőkepiaci viharok idején menedéknek tekintett eszközökből nem kell fejvesztve menekülni a következő negyedév során. A svájci frank esetében az Erste elemzői azzal számolnak, hogy euróval szembeni árfolyama megmaradhat a megszokott 1,2-1,25-ös sávon belül a félév végén a sáv közepére, 1,23-ra tették célárfolyamát.

Az aranynál felhívják a figyelmet, hogy a második negyedévben a nemesfém árfolyama szezonálisan gyengébb szokott lenni a dollárral szemben. Ugyanakkor úgy látják, az év eleje óta új, emelkedő trend alakult ki, ezt támogatja a 200 napos mozgóátlag átlépése is. Egy negatív korrekció esetén szerintük nem várható az 1250 dollár körüli szintek letörése, s összességében a negyedév során 0-5 százalék közötti drágulásra számítanak.

Véget érhet viszont a dollár euróval szembeni vesszőfutása. Az alacsony európai infláció és az eurókamatok közötti különbség pozitív reálkamatot eredményezett az európai deviza tekintetében, s ez támogatólag hatott a közös deviza árfolyamának tekintetében. A várhatóan enyhén szigorodó amerikai monetáris politika és az amerikai gazdaság növekedése azonban megtörheti ezt a trendet, s így az euró/dollár kereszt 1,35-ig csökkenhet félév végére a jelenlegi 1,38 körüli szintekről.