Jelentősen emelkedett az elmúlt napokban az osztrák bankrészvények árfolyama, a Raiffeisen International értéke két nap leforgása alatt 10 százalékkal került magasabbra. Az emelkedés azonban korántsem a magyar leánybankra készülő, állítólag "visszautasíthatatlan" ajánlatnak, hanem sokkal inkább az egész európai bankszektorral kapcsolatos pozitív hangulatnak köszönhető. Eközben ugyanis hasonló mértékben drágultak a másik osztrák nagybank, az Erste részvényei is, de a német és a francia bankrészvények is az elmúlt napok nagy nyertesei között találhatók.

A jó hangulatot több, a készülő európai bankunióról kapcsolatos hír, illetve meg nem erősített információ alapozta meg. Egyrészt a hét elején a Financial Times megszellőztette, hogy a hamarosan benyújtandó európai törvényjavaslat az úgynevezett Volcker-szabály európai alkalmazásáról korántsem lesz annyira szigorú, mint korábban várták. Ez azt jelenti, hogy a korábban várthoz képest jóval kisebb kört és kisebb mértékben érint majd a befektetési banki és a kereskedelmi banki tevékenységek szétválasztásáról szóló szabályozás. Szintén javította a hangulatot a napokban lezajlott sikeres ír kötvényaukció és az általános emelkedés a periféria országainak tőzsdéin és kötvénypiacain.

Nagyok voltak a félelmek

Ami ennél is nagyobb hatással lehetett a bankrészvények árfolyamára, azok a jelenleg is futó, a bankunió létrehozását megelőző úgynevezett "asset quality rewiev", vagyis az eszközminőség áttekintési vizsgálattal kapcsolatos várakozások. Ezt a vizsgálatot tavaly novemberben kezdte meg mintegy 130 bankra vonatkozóan az ECB, célja, hogy egységes elvek alapján értékeljék az unióban résztvevő bankok eszközeit.  A befektetők félelmei a vizsgálattal kapcsolatban érthetőek, sokan attól tartanak ugyanis, hogy ennek során számos, főleg a problémásabb gazdaságok felé nagy kitettséggel rendelkező bankok közül feltőkésítésre szorulhat majd.

A vizsgálat eredményeivel kapcsolatos bizonytalanságot jól mutatja, hogy a Goldman Sachs ügyfelei decemberben átlagosan 75 milliárd euróra tippelték az európai bankok pótlólagos tőkeigényét, míg a Morgan Stanley hasonló vizsgálata során a befektetők átlagosan 40 milliárd eurónyi finanszírozási lyukat becsültek a 130 bank esetében. Az osztrák jegybank tavaly nyári jelentése 8 milliárd euróra tippelte 2022-ig bezárólag az osztrák bankrendszer pótlólagos tőkeigényét.

Európai mazochizmus

Ráadásul a fent leírt összegeket az európai politikusok szerint a magánbefektetők forrásaiból kellene előteremteni. Ebbe az irányba mutató lépés volt az az európai törvényhozók részéről az a tavaly év végi megállapodás, amely szerint a bajba került bankoknál először a kötvényesek, majd a betétesek befektetéseit kellene megnyirbálni, s csak ezután kerülhet sor más források igénybevételére, például a felállítandó bankszanálási alapéra.

Ez egy tipikusan az európaiakra jellemző mazochista hozzáállás - jellemezte a helyzetet Lorenzo Bini Smaghi, az ECB korábbi döntéshozója. Emlékeztetett, hogy a válság során 2009-ben tartott amerikai stressztesztek után a segítségre szoruló bankok első körben állami forrásokat vehettek igénybe tőkeigényük kielégítésére. Európában ezzel szemben az történik, hogy kreálnak egy helyzetet, amelyben a bankoknak lépniük kellene, ehhez viszont még nem állnak rendelkezésre a közös pénzügyi források - tette hozzá.

Kompenzálna az ECB?

A mostani jó hangulatot az a piaci híresztelés táplálja, hogy az ECB valamilyen formában intézkedéseket hoz, amelyekkel ellensúlyozhatná a stresszteszt által okozott piaci bizonytalanságokat, kompenzálhatná a bankokat az átmeneti problémákért. Az általunk megkérdezett források szerint szó lehet valamilyen kedvezményes finanszírozási konstrukcióról, amelyet az ECB a következő hónapokban vezetne be.

Ennek kettős célja lehetne. Egyrészt biztosíthatná, hogy a törékenyebb bankok likviditása folyamatosan biztosított legyen, másrészt elősegítené a perifériás országokban (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália) a hitelezés fellendülését és a kamatok csökkenését. Ezen országokban még mindig 5 százalék feletti kamatok mellett juthatnak csak kölcsönhöz a közép- és kisvállalati szektor képviselői, annak ellenére, hogy az európai bankközi kamatlábak már kvázi a nullához közelítenek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!