A BUX index a tegnapi kereskedés során 26 256 ponton is járt, ennél magasabban utoljára 2010 április elején, a Fidesz emlékezetesen választási győzelme előtt járt a budapesti tőzsdeindex. A világ azonban hat év alatt alaposan megváltozott, s aki akkor, rosszkor vásárolt részvényt, korántsem biztos, hogy most nyereséggel tudná azt eladni, de van olyan is, amin sokat lehetett keresni ebben az időszakban.

A mostani 25 ezer pont feletti csúcs nem tűnik nagy teljesítménynek, ha figyelembe vesszük, hogy a most 9723 ponton járó német DAX index akkor még csak 6200 pontos magasságban tartózkodott, mindezt úgy, hogy most már tavaly év eleje óta túl van egy jó 20 százalékos áresésen is. Az S&P 500-as vezető amerikai részvényindex ezalatt az időszak alatt 1200 pontról jutott 2000 pont közelébe, illetve fölé.

A helyzet még elszomorítóbb, ha figyelembe vesszük a forint azóta bekövetkezett leértékelődését is, akkor 265 forint körül volt egy euró, amelyért ma 310 körüli összeget kell fizetni. Tehát egy akkor BUX indexet vásárló külföldi befektető szemszögéből, euróban mérve még mindig vaskosan veszteséget pozíciót kéne őrizgetni.

A legjobb befektetés

Az előző lokális BUX csúcs idején az index kosarában szereplő cégek közül 6 év távlatában leginkább gyógyszeripari és gépipari részvényeket volt érdemes vásárolni, a bankok teljesítménye finoman szólva is vegyesnek tekinthető. A legjobb befektetés a legutóbbi BUX csúcs idején a TVK részvények vásárlása volt az index kosarában szereplő papírok közül. Nem csak azért, mert a Mol tavalyelőtt megtett ajánlatának árfolyama 50 százalékkal meghaladta a vegyipari részvény akkori, 3289 forintos árfolyamát, de a jókor vásárló befektetők több éves osztalékot is zsebre tehettek időközben.

Amennyire jó volt a felvásárolt cég részvényeit vásárolni akkor, annyira rossz üzletnek bizonyult a felvásárlóét. Az olajpapír ára az akkori 21 000 forintnak tegnap még csak háromnegyede volt, az időközben kifizetett osztalékokat is figyelembe véve is 17 százalék mínuszban ülhetnek a részvényesek.

Az azóta tőzsdéről kivezetett Egis részvényeit a TVK-hoz hasonlóan jó befektetés volt az akkori 21 550 forintos árfolyamon megvásárolni, a felvásárlási ár 30 százalékos nyereséget hozott, s ehhez jöttek még az időközben kifizetett osztalékok is, amik tovább növelhették a nyereséget.

További nyertesek

Így, hat év átlagából a Richter is a nyerők táborát gyarapította, osztalékokkal is számolva 30 százalékot elérő hozamot mondhatnak magukénak a gyógyszercég kitartó részvényesei. Szintén jó befektetés volt az osztalékot ugyan nem fizető, de egy nyilvános ajánlaton időközben szintén átesett Rába részvények vásárlása is, 900 forintról mostanra 1300 forintra kapaszkodott fel a részvény árfolyama.  Kiemelkedő teljesítményt nyújtott - osztalékokat is figyelembe véve - az Állami Nyomda is, itt a hozam elérte az 50 százalékot 6 év alatt.

Betettek a különadók

A különadókkal terhelt Magyar Telekom viszont a Molhoz hasonló arányú veszteségeket hozott, az akkor 800, most 440 forinton forgó részvényeken osztalékokat is figyelembe véve 17 százalék volt 6 év alatt a befektetők vesztesége. Nagyjából ennyi a kitartó Fotex részvényesek mínusza is, az időközben a luxemburgi tőzsdére költöző cég részvényei 1,2 eurót érnek, akkor 436 forint volt árfolyamuk.

Az OTP árfolyama ugyan közel 600 forinttal elmarad a hat évvel ezelőtti csúcson elért 7200 forint feletti szinttől, de ezért - nominálisan - legalább részben kárpótolhatja a részvényeseket az időközben kifizetett, összesen nagyjából ilyen összegű osztalék. Mindezt nem mondhatják el magukról az FHB tulajdonosai, hiszen az 1500 forintról 750 forint alá eső kurzusért őket még az osztalékok sem nagyon kárpótolhatják.

Rosszul jártak a tőzsdéről azóta kivezetett Synergon részvényesek is, a papírok az utolsó kereskedési napon kevesebb, mint 10 forinton cseréltek gazdát, holott 2010-ben még 766 forintot adtak értük. A Pannergy részvények ez idő alatt 60 százalékkal értékelődtek le.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!