Eléggé pesszimisták az olaj árfolyamának idei további alakulásával kapcsolatban a Morgan Stanley elemzői. Szerintük összehasonlítva az elmúlt év áresését az elmúlt három évtized nagy lejtmeneteivel, az még az 1980-as évek nagy áresésével is versenyre kelhet. Szerintük a piaci szereplők körében eddig meglehetősen erős volt az a konszenzusos meggyőződés, hogy a kőolaj árfolyama hamarosan padlót fog, s a mostani árszintekről emelkedés indulhat meg. Ezt alapvetően négy folyamat alapján tűnt logikusnak a szereplők szerint, azonban ebből csak három teljesült.
Először is az alacsony árfolyamok mellett mindenki a kereslet növekedését várta. Ez be is következett, az alacsonyabb árfolyamok valóban élénkítően hatottak a keresletre, olcsóbb lett a szállítmányozás, a közlekedés, az energiatermelés. A kínai gazdaság vártnál kisebb növekedése ellenére a globális olajkereslet napi 1,6 millió hordóval nőtt az elmúlt egy évben.
Másodszor, az olajipari vállalatok kevesebbet ruháztak be az új olajmezőkbe az alacsonyabb árak hatására, és csökkent az olajfúrások költsége is. Továbbá tavaly október óta az új lelőhelyek után kutató, működésben lévő fúrótornyok száma 42 százalékkal csökkent világszerte. Több mint 70 ezer munkahely szűnt meg globálisan a szektorban idén, s a tőzsdén jegyzett olajipari cégek összesen 129 milliárd dollárral csökkentették beruházásaik összegét.
Eközben az olajipari cégek részvényei olcsóak maradtak, ami előkészítheti a terepet egy későbbi dráguláshoz. A Morgan Stanley értékelési módszerei közül több szerint is jelenleg 35 éves mélyponton van az olajipari cégek árazása - tudósít a Bloomberg.
Mindezek következtében logikus volt a várakozás, hogy az olajkínálat is csökkenni fog globálisan. Logikus volt a várakozás, nagyobb kereslet, visszaeső beruházások, kutatások és kitermelés azt kellett volna eredményezze, hogy hamar eltűnik a felesleg az olajpiacról. Ez pedig áremelkedést hozhatott volna magával. A gyakorlatban azonban pont az ellenkezője történt.
Míg júniusban az amerikai olajkitermelés már nem nőtt tovább, az OPEC vette át a kínálat növelőjének szerepét, 2015-ben nőtt a tagországok olajkitermelése. Bár mindezek ellenére a Morgan Stanley szerint még mindig megvan a lehetősége annak, hogy az eredeti forgatókönyv valósuljon meg, mivel lehet, hogy az OPEC nem képes a megnövekedett kereslet egyedüli kielégítésére.
Azonban megvan a lehetőség arra is, hogy az Amerikán kívüli olajkitermelés a vártnál nagyobb mértékben növekszik, az iráni embargó enyhítése és a líbiai kitermelés gyorsabb magához térése miatt. Sőt, nem lehet kizárni, hogy az amerikai kitermelés nagysága ismét növekedésnek indul. Ez szerintük azt eredményezi, hogy az olaj árának lemorzsolódása akár három évig is eltartana, ami még az 1980-as évekbeli nagy olajáresésnél is hosszabb periódus lenne. Erre pedig nincsenek berendezkedve a szereplők, s hatásait tekintve a történelem meglehetősen kevés kapaszkodóval szolgálna.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!