Meglepetést hozott a július a lakossági értékpapírszámláknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások értékpapír-állománya csökkent a hetedig hónapban, ami annak volt köszönhető, hogy mintegy 65 milliárd forintnyi értékpapírt adtak el a piacon úgy, hogy nem vásároltak helyette mást. A pénz a betétszámlákon landolhatott, a jegybank adatai szerint ugyanis szintén a hetedik hónapban viszonylag nagy összeggel, csaknem 156 milliárd forinttal gyarapodtak a betétszámlák is.

Bevásároltak az olcsó euróból

Kapcsolódó

A lakosság ráadásul fifikásan úgy gondolta, devizát is érdemes vásárolni a nyáron, a 345 forint körüli szintre süllyedő euró/forint kurzus idején több mint 45 milliárd forint értékben vett külföldi fizetőeszközt. Ebből persze a nyaralást is finanszírozhatták, akik végül mégsem maradtak Magyarországon, de aki megtartotta például az euróját mostanáig, az akár 5 százalékot is kereshetett ezzel két hónap alatt.

A lakossági értékpapírpiac vesztese júliusban az állampapír lett. Ez nem meglepő, a hetedik hónapban ugyanis csaknem 500 milliárd forintnyi hosszú lakossági állampapír járt le a folyamatosan cserélődő Egyéves Magyar Állampapírok mellett. Ezek döntő része ugyan intézményi befektetőknél volt, amelyek nem vásárolhattak újabbakat helyettük, de az MNB adatai szerint a kisbefektetők is más helyet kerestek a pénzüknek.

A háztartások ugyanis júliusban több mint 102 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza, amiből 40 milliárd hosszú lejáratú kötvény volt. Rövid lejáratú kötvényből ennél is többet, bő 65 milliárdnyit váltottak vissza, az egyetlen állampapír, ami jól fogyott, a devizakötvény volt. 345 forint alatti euró mellett abból is bespájzolt a lakosság újabb 3,2 milliárd forintnyit. Ennek köszönhetően a háztartások teljes magyar állampapír-állománya 9580 forintra csökkent július végére. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban a júliusi állománycsökkenés dacára az immár harmadjára módosított finanszírozási tervében azzal kalkulált, mégis nőni fog a lakosság kezében lévő állampapírok volumene.

Háztartások értékpapírjai (2020. július 31.)
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír8 400,4
Egyéb kötvény66,7
Befektetési alap3 606,6
Részvény666,9
Összesen12 740,5
Forrás: MNB

A többi hitelpapír sem fogyott júliusban, de ez már megszokott. A háztartások jelzáloglevél-állománya alig éri már el a 150 millió forintot, a banki kötvények állománya 54,4 milliárd euróra csökkent a hónapban részben az eladások, részben a devizában denominált banki értékpapírok árfolyamcsökkenése miatt. Vállalati kötvényből is alig 12 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál, hiszen a MNB Növekedési Kötvényprogramjában kibocsátott értékpapírok nem a kisbefektetőknek szólnak, államilag támogatott kedvezményes hitelek is vannak, a lakosság finanszírozására nem szorulnak rá a cégek. Az is kérdéses persze, hogy az öt évvel ezelőtti Quaestor-botrány után rá lehetne-e venni a kisbefektetőket ilyen kockázatos értékpapírok vásárlására.

Tovább tőzsdéztek a magyarok

A járvány első hullámának elvonulása és a tőzsdék emelkedése annál inkább megmozgatta a kisbefektetők fantáziáját. A befektetési alapokba szépen csordogál vissza az a pénz, amit korábban a magas hozamot ígérő állampapírpiac elszipkázott. Júliusban már harmadik hónapja töretlenül áramlott a lakossági megtakarítás a befektetési alapokba. A csaknem 25 milliárd forintnyi friss pénznek köszönhetően 3606 milliárd forintnyi állomány gyűlt össze. Az árfolyamok viszont nem alakultak jól, a kisbefektetők több mint 55 milliárd forintot buktak júliusban az alapokon, ez azonban augusztusban, a történelmi csúcsra járó tőzsdeindexek idején vissza is jöhetett.

A részvénypiacba is beszálltak többen júliusban: 14,5 milliárd forintért vásároltak a háztartások részvényeket, ennek nagyobbik hányadából bankpapírokat vettek. A július maga nem sikerült jól a kisbefektetőknek, 27,4 milliárd forintot buktak a tőzsdén, ezzel a részvényeik állományának összértéke a hónap végére 666,9 milliárd forintra csökkent.

A háztartások részvényállományán belül a legérdekesebb fejlemény júliusban az úgynevezett egyéb részvények volumenének alakulása volt. Ebbe a kategóriába azok a tőzsdei cégek tartoznak, amelyek az MNB besorolásában nem számítanak sem "egyéb monetáris intézménynek" (vagyis olyan banknak, ami nem az MNB, mint például az OTP, az MKB és a Takarék Jelzálogbank), sem "nem pénzügyi vállalatnak", mint például a Mol, Magyar Telekom, Richter és más cégek.

Olyan pénzügyi cégek részvényei kerülhetnek ebbe a fiókba, amelyek nem monetáris intézmények, ilyen például a CIG Pannónia Életbiztosító. Júliusban az ilyen "egyéb szektoros" részvények teljes állománya jócskán meg is ugrott, teljes tőzsdei értékük csaknem 16 milliárd forinttal nőtt 59,2 milliárdra. Ebből a magánbefektetők nyeresége több mint 7 milliárd forint volt, ők a hónap végén 19,2 milliárd forintnyi egyéb szektorok által kibocsátott részvénnyel rendelkeztek.

A gigászi nyereség nem meglepő annak tükrében, hogy július első felében kiderült: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus a CIG Pannónia közgyűlésének összehívását kérte, mivel le akarja cserélni a biztosító vezetését. Erre a hírre az addig 170-180 forint körüli árfolyam néhány nap leforgása alatt a majdnem a duplájára emelkedett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!