Ahogy várható volt: nem csak növelte, de kannibalizálta is a lakossági állampapírpiacot a szuperállampapír. Varga Mihály pénzügyminiszter az első hét után azzal büszkélkedett, hogy máris 529 milliárd forintnyit vásárolt belőle a lakosság, csakhogy az élelmes kisbefektetők jó része valószínűleg alacsonyabb kamatozású állampapírok árából tette ezt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint májusban a háztartások csaknem 193 milliárd forintnyi állampapírt adtak el, ennek döntő része - csaknem 160 milliárd forint - rövid, maximum egyéves lejáratú értékpapír volt.
A bankszámlák gyarapodtak
A háttérben egyrészt az állhat, hogy a Féléves Magyar Állampapírt (FMÁP) a hónap vége felé már megújítani sem lehetett, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem hirdetett meg újabb kibocsátásokat, másrészt az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) iránt is csökkent a kereslet, miután kiderült, a hamarosan debütáló Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) rövidtávon is jobban megéri tartani, mint az 1MÁP-ot. Emellett a régi állampapírok között volt több olyan, amelyiket érdemes volt akár némi visszaváltási díj mellett is eladni és MÁP Pluszra cserélni, mivel a kamatuk alacsonyabb volt az új kötvényénél, főleg, hogy a korábbi állampapírokat kamatadó is terhelte.
Az új állampapírra való rákészülést igazolhatja az is, hogy miközben az értékpapírszámlákon az állampapírok mennyisége csökkent, a bankszámlák szépen meghíztak május végére. A háztartások több mint 240 milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapították a forint betétjeiket, és miközben a lekötött betétek volumene tovább csökkent, a látra szóló betéteké több mint 253,5 milliárd forinttal emelkedett. Május végére mindenesetre emiatt 5900 milliárd forintra csökkent a háztartásoknál lévő állampapír-mennyiség, ami négy hónapos mélypontot jelent.
Az ingatlanalapokat nem rázta meg
Bár voltak olyan vélemények, amelyek szerint az ingatlanalapokban felhalmozott gigászi összegre is pályázott az állam, amikor bejelentette az ambiciózus célt, miszerint az idén 800 milliárd forinttal növelné a lakossági állampapírok állományát, ez májusban nem sikerült. Az MNB ingatlanalapokkal kapcsolatos ajánlása május 15-én lépett hatályba. Az egyik szigorítás, amit tartalmazott, az, hogy az alapok azóta kibocsátott befektetési jegyeit a korábban szokásos három helyett, 180 napra lehet csak visszaváltani.
Az alapkezelők többsége erre azzal reagált, hogy gyakorlatilag befagyasztotta a befektetési jegyek forgalmazását, vagy olyan magas díjtételeket vezetett be, amelyek mellett nem éri meg ingatlanalapot venni, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai alapján azonban májusban mégsem csökkent az ilyen alapok vagyona. Sőt az utolsó pillanatig lelkesen vásárolták a befektetők az ingatlanalapokat, még májusban is 12,66 milliárd forintnyi friss pénz került a konstrukciókba, amelyek vagyona 1667 milliárd forintos csúcsra ért.
A háztartások más alapokból is keveset váltottak vissza az MNB adatai szerint. Májusban mindössze 6,5 milliárd forintnyi befektetési jegytől váltak meg, ennek és az árfolyamcsökkenéseknek köszönhetően 3 852,9 forintnyi befektetési alap volt az értékpapírszámláikon.
| Értékpapír | Mennyiség (milliárd forint) |
| Állampapír | 5 900,5 |
| Banki kötvény | 55,5 |
| Jelzáloglevél | 1 |
| Vállalati kötvény | 18,8 |
| Befektetési jegy | 3 852,9 |
| Részvény | 735,2 |
| Összesen | 10 563,9 |
| Forrás: MNB | |
Kitört az OTP-láz
Nemcsak az új állampapír, de a részvénypiac is lázba hozta a kisbefektetőket májusban. A hónap folyamán 50,4 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak tőzsdei papírokat, ebből 38,5 milliárd forintnyi egyéb monetáris intézmények - vagyis bankok - által kibocsátott részvény volt. Az OTP árfolyama áprilisban tetőzött 13250 forinton, májusban már 12 ezer forint körüli szinten is meg lehetett vásárolni a papírt, ez lehetett az egyik oka annak, hogy a kisbefektetők beszálltak.
Az is növelhette persze a háztartások értékpapírszámláin az OTP-részvények számát, hogy az OTP részvényekben fizetett tiszteletdíjat egyes munkatársainak. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató májusban 12 ezer, több más OTP-s vezető pedig 9600 darab részvénnyel lett gazdagabb. A vezetőknek kiosztott pakett értéke akkori árfolyamon 1,25 milliárd forint körül volt.
Rekordon a részvényállomány
Az MNB 2010 áprilisa óta vezet havonkénti statisztikát az értékpapír-állományok alakulásáról. A háztartások most májusi több mint 50 milliárd forintos részvényvásárlása ez idő alatt rekordnak számít. Bár az árfolyamok nem alakultak jól, és a hónap folyamán csaknem 33 milliárd forintot veszített a lakosság a részvényein, így is történelmi csúcsra, 735,2 milliárd forintra nőtt a háztartások részvényállománya.
A háztartások az elmúlt években főleg a nem pénzügyi vállalatok részvényeit részesítették előnyben, a bankpapírok mennyisége csökkent vagy stagnált a számlákon. Május végére azonban ezek értéke is megközelítette a 200 milliárd forintot, amire 2010 szeptembere óta nem volt példa.
Másféle értékpapírból továbbra is minimális mennyiséget tart a lakosság. Banki kötvényekből 55,5 milliárd forintnyi van a kisbefektetőknél, ennek több mint a háromnegyede devizakötvény. Jelzáloglevélből kevesebb, mint egymilliárd, vállalati kötvényből pedig 18,8 milliárdnyit tart.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!