Tovább híztak 2021-ben is a lakossági értékpapírszámlák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A háztartások hazai értékpapírokban lévő vagyona december végére elérte a 15 923,8 milliárd forintot. A több mint 13,4 százalékos éves szintű növekedés nagyobb részben annak köszönhető, hogy hajszál híján 1600 milliárd forintnyi friss megtakarítás került valamilyen értékpapírba, kisebb részben pedig annak, hogy 473,2 milliárd forintnyi hozam is gyarapította a számlákat. 

A legnépszerűbb megtakarítás az állampapír maradt még annak ellenére is, hogy az év második felében olyan magasra emelkedett az infláció, amellyel még a lakossági állampapírok sem tudták felvenni a versenyt. A kisbefektetők kevesellni kezdték a kamatokat, sokan a kockázatosabb befektetési alapok vagy részvények felé fordultak. Ennek ellenére az év végére a háztartások állampapír-állománya átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, sőt valamivel 10 100 milliárd forint fölé került. az MNB adatai szerint összesen végül 966,2 milliárd forintnyi friss háztartási megtakarítás került tavaly az állampapírpiacra, az utolsó két hónapban ugrott meg számottevően a mennyiség, ebben vélhetően az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) megugró népszerűsége is szerepet játszott. 

Az év utolsó negyedében az inflációt követő eurós kötvények is jól fogytak, több mint 62 milliárd forintnyi kelt el belőlük. Ezek nem csak a hozamuk, de a forint gyengülése révén is hoztak hasznot a befektetőknek az év utolsó hónapjaiban. Az idén is népszerű maradhat a Prémium Euró Magyar Államkötvények (PEMÁP), hiszen januárban sokat erősödött a forint, a magyar fizetőeszköz gyengülését várók számára ezért most még jobban megéri beszállni ebbe az állampapírba, amelynek az aktuális kamata 4,4 százalékos.

Nagy nyereség a részvényeken

Az igazán nagy nyereségre vadászó befektetők azonban a kockázatosabb értékpapírok körében is körülnéztek. A befektetési alapokba tavaly 494,4 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a háztartásoktól. Az alapok főleg az állampapíroktól vontak el pénzt, ennek egyik jele, hogy júliusban, amikor hatalma lakossági állampapír-lejáratok voltak, több mint 200 milliárd forint került befektetési jegyekbe. Ez azzal magyarázható részben, hogy sok privátbankban azt tanácsolták az ügyfeleknek, az infláció emelkedése miatt válasszanak a kifutó állampapírok helyett valamilyen magasabb hozammal kecsegtető értékpapírt. 

Háztartások értékpapír-állománya (2021. december 31., Mrd Ft)
ÉrtékpapírÁllomány
Állampapír10110,1
Egyéb kötvény, jelzáloglevél73,9
Befektetési alap4715,1
Részvény1024,7
Összesen15923,8
Forrás: MNB

Az alapokon végül tavaly 161,5 milliárd forintnyi hozamuk lett a befektetőknek, különösen a részvényalapok és a nyersanyagokba fektető konstrukciók teljesítettek jól. A háztartásoknál lévő befektetési jegy állomány 4715,1 milliárd forintos rekordon járt az év végén. 

A legnagyobb nyereség persze a közvetlen részvénybefektetéseken keletkezett. A kisbefektetők tavaly is egész évben adták-vették a papírokat annak megfelelően hol járnak az árfolyamok. Általában jól spekuláltak, amikor emelkedtek a részvénypiacok, kiszálltak, amikor viszonylag lent voltak a tőzsdék, akkor pedig vásároltak. Az év során összesen végül nem egészen 42 milliárd forintot fektettek be hazai részvényekbe, de volt olyan hónap, amikor több mint 32 milliárd forintért vásároltak, és olyan is, amikor eladtak bő 27 milliárdnyit. Az év végén 1024 milliárd forintnyi részvényük volt az értékpapírszámláikon. 

A részvénypiacon végül az év végéig 206,1 milliárd forintnyi nyereségük lett a kisbefektetőknek. A kedvenc részvény persze az OTP még mindig. A bankpapírokat is egész évben adták-vették a háztartások, az év végére végül csaknem 20 milliárd forintnyi volt a beáramlás. Az árfolyamnyereség ennél több lett, meghaladta a 71 milliárd forintot. Összesen több mint 373 milliárd forintnyi bankrészvénnyel rendelkeztek a háztartások 2021 végén. 2022-ben ez a szám megugorhat, ugyanígy megnőhet a nem pénzügyi vállalati részvények száma is a lakosságnál. Ennek az oka, hogy a nagy tőzsdei cégeknél úgynevezett különleges munkavállalói részvényprogramok indultak.

Az állam viszi a haszon 15 százalékát

Ami bosszanthatja a kisbefektetőket, hogy az állampapírokkal szemben a befektetési alapok és a részvények árfolyamnyeresége adóköteles, 15 százalékos kamatadó vagy árfolyamnyereség-adó terheli. Ez alól csak akkor mentesülhet a befektető, ha úgynevezett tartós befektetési számlára (tbsz) teszi az értékpapírokat. Az ilyen számlákon a gyűjtőévet követő harmadik évtől kedvezményes, 10 százalékos közteher terheli az elért hozamot, 5 év után pedig adómentessé válik a hozam és az árfolyamnyereség.

A jegybanki adatok szerint azonban hiába váltottak az ügyfelek megtakarítást, a tbsz-ek iránti érdeklődés nem nőtt meg. Az év végén kevesebb, mint 253 ezer ilyen számla volt a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél, valamivel kevesebb, mint 2020 végén, és 100 ezerrel is kevesebb, mint 2018 vége felé. Az állampapírok 2019 június 1-től váltak kamatadómentessé, ekkor jelent meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) is, a tbsz-ek száma ezután - érthetően - meredeken csökkent.

Az már kevésbé érhető, hogy a MÁP+ népszerűségének visszaesése, és a befektetési alapok, részvények újbóli reneszánsza miért nem hozta vissza a tbsz-ek iránti keresletet. Ilyen számlákon tavaly év végén valamivel több mint 3500 milliárd forintnyi értékpapír volt, ezek a megtakarítások adómentesen hozzák a nyereséget, a statisztikák alapján azonban a lakosság értékpapírszámláin hasonló nagyságrendben lehet olyan megtakarítás, amelynek a hozamából lecsippenti majd az állam a maga 15 százalékát. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!