A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai értékpapírpiac felügyeletét ellátó SEC négy nagy amerikai banknak is idézést küldött az amerikai letéti igazolásokat (american depositary receipt - adr) érintő vizsgálata során. A felügyelet azt próbálja kideríteni, hogy a Bank of New York Mellon Corp., a Citigroup Inc., a Deutsche Bank AG és a J.P. Morgan Chase nem szegték-e meg azokat az előírásokat, amelyek az adócsalásokat és a piaci visszaéléseket hivatottak megakadályozni.

A tőzsdén jegyzett alapok (exchange-traded fund - etf) térnyerésével ugyan az adr-ek szerepe csökkent az amerikai értékpapírpiacon, az elmúlt öt évben forgalmuk mintegy 18 százalékkal esett vissza, azonban még mindig az egyik legfontosabb elemét jelentik a külföldi cégek amerikai tőzsdén történő jegyzésének. Az adr-eket még 1927-ben találta ki a J.P. Morgan a célból, hogy az amerikai befektetők úgy tudjanak külföldi tőzsdei cégek részvényeiből vásárolni, így eközben ne kelljen a külföldi részvénytulajdonlással járó adminisztratív és egyéb pluszköltségeket felvállalniuk.  Az adr-ek olyan letéti igazolások, amelyek mögött a kibocsátó társaságok valós részvényei állnak, a letétkezelő tulajdonában. Árfolyamuk rendszerint pontosan leköveti a mögöttes részvény árfolyamát.

A WSJ szerint 2015 szeptemberében a nagy amerikai intézményi befektetők, közöttük a nyugdíjalapok is mintegy 502 milliárd dollár értékben birtokoltak ilyen letéti igazolásokat. Ezek tőzsdei forgalma a Bank of New York Mellon adatai szerint tavaly meghaladta a 3100 milliárd dollárt.

A SEC jelenleg a nagy bankok által beküldött adatokat vizsgálja át, s eközben potenciális tanúk meghallgatása is folyamatban van. A SEC a lap szerint elsődleges az adr-ek előzetes kibocsátását veszi nagyító alá. Az ilyen kibocsátás során a bank először úgy bocsátja ki az igazolást, hogy a mögöttes értékpapír még nincs a birtokában. Ezt a gyakorlatot a bankok azért alkalmazzák, hogy így tudják áthidalni a különbségeket a különböző országok piacai és elszámolóházai eltérő elszámolási időszakai között.

A hatóság szerint viszont fennáll a veszélye annak, hogy egyes piaci szereplők ezt a fedezet nélküli kibocsátási folyamatot akár tiltott fedezet nélküli shortolásra is felhasználhatták, azaz úgy adtak el egy-egy társaság részvényéből, hogy az nem volt a birtokukban. Azt is vizsgálják, hogy az ilyen típusú tranzakciókat nem használták-e fel arra, hogy nem megengedett módon arbitráljanak a különböző adózási rendszerek között. Bár a bankok azt állítják, az általuk alkalmazott gyakorlat biztosítja azt, hogy ne történjenek visszaélések az adr-eket felhasználva, más ügyben is főhet a fejük a letéti igazolásokkal kapcsolatban.

Az amerikai szövetségi bíróságon ugyanis több amerikai nyugdíjalap és más intézményi befektetők is pert indítottak ellenük, mondván, hogy eltérített devizaárfolyamokat használtak, amikor a letéti igazolások mögött álló részvények osztalékát számukra dollárra konvertálták. Ugyanakkor ez utóbbi ügy nem szerepel a SEC vizsgálati listáján.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!