Két éve nem látott mélypontra zuhant az euró árfolyama a dollárral szemben a ma közzétett gyenge makroadatok következtében. A közös európai deviza árfolyama a dollárral szemben áttörte lefelé a tavaly októberi 1,045-ös mélypontját és a kereskedés során az 1,034-es szint alá is benézett.
Most olyan tartományba érkezett a jegyzés, amelyet utoljára a 2022 folyamán láttunk, amikor az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán bajba került a kontinens energiaellátása és a Fed kamatemelései miatt komoly eladási hullám alakult ki a nemzetközi tőzsdéken.
Az euró árfolyama már régóta szenved a dollárral szemben, miután az elmúlt években az európai unió gazdasága rendszerint alulteljesítette az amerikait. Bár az Európai Központi Bank igyekezett az infláció elleni küzdelemben követni kamatemeléseivel a Fed-et, a tengerentúlon az alapkamat így is magasabb szinten alakult. Bár mindkét jegybank elkezdett vágni a kamatokon az infláció csillapodásának jeleire, az Egyesült Államokban Donald Trump választási győzelmével megerősödtek az inflációs várakozások, s ez a kötvényhozamok emelkedését vonta magával.
Az euró gyengülésének ma reggel az adta meg az újabb löketet, hogy a ma reggeli Beszerzési Menedzserindex adatok alapján az eurózónában októberben váratlanul zuhant az üzleti aktivitás, elsősorban a német és a francia gazdaság gyengélkedésének köszönhetően. Emiatt a kereskedők elkezdték azt árazni, hogy az EKB már a decemberi ülésén elszánhatja magát egy nagyobb, további 50 bázispontos kamatcsökkentésre. A Bloomberg szerint a határidős piaci árazások alapján csütörtökön még csak 15 százalékos esélye volt egy ilyen lépésnek, ez mostanra 50 százalékra ugrott.
Ráadásul a héten az EKB pénzügyi stabilitási jelentése is elég lehangoló képet mutatott az eurózóna folyamatairól. A jelentés szerint ugyanis megvan az esélye egy, az európai adósságválsághoz hasonló helyzet kialakulásának. Erről bővebben itt írtunk.
Az euró az elmúlt három hónapban a G10 gazdaságok devizái közül a legrosszabban teljesítő volt. -es csoport egyik legrosszabbul teljesítő valutája volt. Nem csak amiatt, mert a Donald Trump által kilátásba helyezett kemény vámok a régió exportfüggő gazdaságaira nézve komoly csapást jelentenek. Németország és Franciaország belpolitikai válsága szintén rombolta a befektetői bizalmat.
A piac egyre inkább megvan győződve arról, hogy a keresztárfolyam tovább csúszhat a paritás irányába, vagy akár az alá is. Erre a közös deviza 1999-es bevezetése óta mindössze kétszer volt példa, utoljára 2022 októberében. Jól mutatják ezt az opciós árazások is, az euró további gyengülése ellen védő pozíciók ára öt hónapos csúcsra szaladt.
A gyengélkedő európai gazdaság megsegítésére az EKB a várakozások szerint masszívabban kell majd, hogy vágja a kamatokat. A piac most további 150 bázispontos csökkentést áraz 2025-re, ez azt jelentené, hogy az euró alapkamat ismét egy százalék körüli szintre érkezhetne jövő év végére.
Ráadásul nem tesz jót az euró megítélésének az ukrajnai háború további eszkalációja sem. Márpedig ezt jelenti mind az észak-koreai katonák és ballisztikus rakéták bevetése orosz részről, mind a nagyobb hatótávolságú rakéták használata ukrán részről.
A kamatcsökkentési várakozásokat azonban sokan, főleg az EKB részéről igyekeznek hűteni. A magasabb földgázköltségek és az emelkedő euróövezeti bérek inflációs kockázatot jelentenek, ami az óvatos megközelítés mellett szól. A jegybank ugyanis nagyon tart attól, hogy visszatér a régióba a magas infláció, amit csak nagy nehézségek árán sikerült megzabolázni.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke a hét elején azt mondta, hogy a tisztviselőknek nem szabad siettetniük a folyamatot a bizonytalanságok, köztük a növekvő kereskedelmi feszültségek és a globális konfliktusok miatt. A pénteki adatok megjelenése előtt Yannis Stournaras, aki az a kormányzótanácson belül az enyhébb monetáris hozzáállást szorgalmazók táborához tartozik azt mondta, hogy a kamatlábat negyed százalékponttal kellene csökkenteni, ugyanakkor nem zárta ki a nagyobb lépést sem.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!